Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Továbbra is népszerűek a hazai álláskeresők körében az uniós állások, amelyek manapság komolyabb perspektívát kínálhatnak, mint amire a magyar közigazgatás képes. A július 1-jei, legfrissebb adat szerint 451 magyar dolgozik az EU-intézményekben, ez a teljes állomány 1,9 százalékának felel meg. A 2004-ben csatlakozott tíz tagállam közül a magyarok teljesítenek a legjobban, de a régiek közül is sikerült behozni például Ausztriát (1,9). EU-állás nem feltétlenül jelent brüsszeli munkahelyet, hiszen alig van olyan tagállam, amely ne adna otthont EU-intézménynek. Már új tagországban is van uniós ügynökség, és bár ezek mind elsősorban hazaiakkal igyekeznek betölteni a posztokat, az érdemi munkakörökre nekik is ki kell írni a versenyvizsgát, sőt a vezetői állásokról Brüsszelben döntenek. Persze az uniós állások legfontosabb forrásai mégiscsak a Brüsszelben székelő legnagyobb intézmények: az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács. A legkeresettebbek továbbra is a jogászok, a számviteli szakemberek, a közgazdászok és a nyelvészek. Utóbbiak jelentkezhetnek tolmács és fordítói munkakörbe - természetesen csak akkor, ha van megfelelő szakképzettségük, és nekik is át kell esniük a versenyvizsgán (concours), amely az uniós ismereteket is teszteli.
Sokan jelentkeznek a különféle kategóriákban meghirdetett versenyvizsgára - nem feltétel az egyetemi, főiskolai diploma, hiszen keresnek középfokú végzettségű asszisztenseket is. Aki egyszer megfelelt a vizsgán, még nem érezheti zsebében az uniós álláskínálatot. Felkerül egy listára, ahonnan szükség esetén válogathatnak az EU-intézmények, de mód van egyéni álláskeresésre is. Ilyenkor előnyt jelent az informális kapcsolatrendszer, hiszen ha történetesen egy magyar kerül magasabb beosztásba és munkatársat keres, szabadon fordulhat a concourson megfeleltekhez.
