Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KPMG nemrégiben arról kért állásfoglalást a pénzügyi tárcától, hogy az ingatlanfejlesztők – eddigi gyakorlatuknak megfelelően – elszámolhatják-e termékbeszerzésként a generálkivitelezőtől a vállalkozási szerződés alapján kibocsátott számlát – tájékoztatta lapunkat Kajtár László. A tanácsadó cég audit partnere hozzátette: nemleges választ kaptak, a Pénzügyminisztérium (PM) álláspontja szerint ez szolgáltatásnak minősül. Az iparűzési adó alapjából csak a közvetített szolgáltatások értéke vonható le, a számviteli törvény szerint viszont ebbe a kategóriába kizárólag azok az alvállalkozói teljesítmények tartoznak, amelyeket változatlan formában értékesítenek tovább – az ingatlanok eladásakor nem ez történik. Kajtár szerint a PM ezzel az állásfoglalással más, a polgári törvénykönyvben felsorolt, illetve az atipikus szerződésfajtáknál is megkérdőjelezi a termékbeszerzés lehetőségét. A fővárosi önkormányzat az új számviteli törvény életbelépése – 2001 – óta nem fogadhatja el, hogy az ingatlanfejlesztő a kivitelezőtől kapott számlát árubeszerzésként számolja el – mondta lapunknak Deli Lajos. Az adóügyosztály vezetője nem tudta megbecsülni, mekkora lehet a jogszabály-értelmezési probléma miatt be nem fizetett adó összege, amit utólagos ellenőrzés lefolytatása után szankciókkal együtt követelhetnek a cégektől az elévülési időn belül, vagyis öt évre visszamenőleg. Egy húszlakásos társasház esetében az összeg bírságokkal együtt 20 millió forintra rúg – mondta lapunknak Pfandler Katalin. A Magyar Lakásépítők Szövetségének elnökségi tagja úgy véli, a jogszabály-értelmezés óriási fogás lehet az önkormányzatoknak, lapunk számításai szerint bírságokkal, pótlékokkal együtt több tíz milliárd forintra rúghat az összeg.
Ha a számviteli törvény fogalommeghatározása nem is jelentene akadályt az ingatlanfejlesztőknek, a helyi adókról szóló törvényé mindenképpen, aszerint ugyanis csak az az alvállalkozói teljesítmény sorolható a közvetített szolgáltatások közé, amelynél az adóalany mind az alvállalkozóval, mind a megrendelővel vállalkozási szerződéses viszonyban áll, a megrendelő viszont az ingatlanhoz adásvételi szerződés keretében jut, a földhivatal ugyanis csak ez alapján jegyzi be.
Az adásvételi szerződést egyébként lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni, mivel az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint a szerződést a valódi tartalma szerint kell minősítenie az adóhatóságnak. Az új építésű lakások többségénél a vevő nemcsak egy dologhoz jut a vásárlással, az ingatlanfejlesztő a szerződésben vállalja, hogy meghatározott paraméterekkel elkészít egy lakást és arra megszerzi a használatbavételi engedélyt – mondta Pfandler Katalin. Az Interestate Zrt. elnök-igazgatója szerint csak a már használatba vett lakások értékesítését lehet az adásvétel kategóriába sorolni. Deli Lajos viszont úgy véli, kizárólag a tervezőasztalról eladott lakások esetében tekinthető az adásvételi szerződés vállalkozásinak, vagyis ha az építkezés kezdetétől a megrendelő kockázatára zajlik.
