Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Mennyibe kerül az önök által tervezett kormányzati épület megvalósítása?
– A pontos számot nem tudom, de a pályázati kiírásban meghatározott összegnek megfelelően 40 milliárd forint körüli a bekerülési költsége.
– Követtek-e valamilyen építészeti stílust vagy magyar hagyományt a tervek készítésekor?
– Nem, mi hagyományt szeretnénk teremteni ezzel a „zöld” épületegyüttessel.
– Mit gondol a zsűritag, Hans Stimmann volt berlini főépítész észrevételéről, amely szerint a győztes terv egy modern, külsejében és költségvetésében is racionális épületet ajánl, de elmarad attól az elvárástól, hogy a kormányzati épület önálló arculattal rendelkezzen, a demokratikus hatalmat reprezentálja, valamint a szakember egy jellegzetes homlokzatot, reprezentatív bejáratot is hiányolt a tervekből?
– Az építészeknek is sokféle ízlése van, ha Stimmann úr megpróbált volna ezen az épülettömbön egy reprezentatív bejáratot elhelyezni, nehéz dolga lett volna. Mi tudatosan nem törekedtünk erre, ez zavart okozott volna ezen a helyen. Ez egy összefüggő épületszövet, amely leginkább Terézváros utcáihoz hasonlítható, ahol 7-8 méterenként követik egymást az épületek és a zöldfelületek.
– Honnan a japán kapcsolat, dolgoztak már korábban is együtt?
– Kengo Kuma egy referencia alapján keresett meg engem, korábban nem ismertük egymást. A kiírás lehetővé tette ugyan a külföldiek jelentkezését, de az anyagokat nem fordították le teljesen angolra, és a pályaműveket is magyarul kellett benyújtani, így ő nem tudott volna egyedül indulni a pályázaton.
– Hányan dolgoztak a terveken?
– Főleg fiatal tervezőkkel dolgoztunk együtt, a magyar csapatban harminchárman, japán részről pedig öten vettek részt a munkában.
– Dolgoztak már együtt korábban is?
– Nem, erre a projektre álltunk össze.
– Mikorra kell elkészíteniük a végleges terveket?
– Az engedélyezési terveket, amelyeket az építési hatósághoz kell benyújtani, december végéig kell elkészíteni, majd ezután következnek a kiviteli tervek.
