Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a kormány a következő másfél évben csaknem 2400 fővel bővíti öt szervezet, az APEH, a vám- és pénzügyőrség, a Magyar Államkincstár, a munkaügyi főfelügyelőség és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal létszámát. A jövőben az adóhatóság revizorai szigorúbban élnek majd a jogszabályban biztosított lehetőségekkel a számla-, illetve nyugtaadás elmulasztása esetén – közölte Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón hétfőn. Az adózás rendjéről szóló törvény (art.) szerint ilyenkor a mulasztási bírság összege egyéni vállalkozó esetében legfeljebb 100 ezer, cég esetében 200 ezer forintra rúghat, egy éven belüli többszöri mulasztás esetén pedig az adóköteles tevékenység 12, 30, majd 60 napra felfüggeszthető és az üzlethelyiség lezárható.
A szankciók nevetségesen enyhék, a vállalkozások inkább kalkulálnak a lebukás lehetőségével, mivel az közel sem kerül annyiba, mint ha bevallanák a bevételt és megfizetnék az adót – mondta lapunknak Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint az üzletbezárás alkalmazásával eddig sem értek el eredményt, a revizoroknak inkább a radikálisabb leltározási és becslési lehetőséggel kellene gyakrabban élniük, ami viszont macerás, több napig tartó munka, hiszen az árrést az adózó kiadásainak feltérképezése után lehet megállapítani. Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH volt elnökhelyettese szerint a kiszabható bírság összege megfelelő, de eljött az ideje a nagyobb szigornak, amelynek eredménye is lehet, főként a kiskereskedelem területén.
A bírságot nem a revizor szabja ki, azt hatósági eljárás keretében határozatban állapítják meg az igazgatóságokon. Az egységes eljárásért az APEH elnöke felel, aki irányelveket, ajánlásokat adhat ki a bírságolás tekintetében, amivel közvetetten elérheti a keményebb fellépést.
Kosztolányi Tamás, a KPMG adómenedzsere egyetért abban, hogy a törvényben kilátásba helyezett szankciók kellően szigorúak az elrettentéshez, de véleménye szerint a nyugtaadási kötelezettség kikényszerítését a rendszeres ellenőrzés, az „állandó” revizori jelenlét mozdíthatja elő. A pénzügyi tárca tájékoztatása szerint az APEH létszáma a jövő év végéig 1717 fővel emelkedik, az új munkatársak zömében az ellenőrzési, kisebb részben a végrehajtási területre kerülnek. A revizori többletkapacitásra elsősorban a minimum-adóalap vizsgálata miatt van szükség, azt egyelőre nem tudni, hogy a számla- és nyugtaadásra irányuló ellenőrzések száma mennyivel emelkedhet. A képzési rendszer miatt 1700 embernél többet nem is lehetne felvenni az adóhivatalhoz, így minden másfél adóellenőrre jut majd egy újonc, ami lassítja a munkát – mondta lapunknak Vámosi Nagy Szabolcs. Az Ernst & Young adószakértője szerint a létszámbővítés jó befektetés a költségvetés szempontjából, mivel az új revizor egy év alatt behozza a ráfordított pénzt, a következő évben pedig akár már annak tízszeresét is „megtermeli”. A fokozódó szigort nem az államháztartás helyzete indokolja, a költségvetési többletbevételt adócsökkentésre vagy hasznos közösségi célok finanszírozására fordítja majd a kormány – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A létszámbővítéstől legalább 60 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány.
