Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormányzati ígéretekkel szemben a korábbi évekhez képest nem változik érdemben a jövő évi költségvetési törvény tervezése és szerkezete a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett tervezési körirat szerint. A dokumentum szokás szerint a fejezetgazdák számára írja elő a tervezet összerakásának technikai tudnivalóit; nincs benne jele annak, hogy az államháztartás megkezdené az átállást egy feladatalapú kiadási rendszerre, noha Draskovics Tibor, akkor még államreformért felelős kormánybiztosként, idén tavasszal ezt 2009-re ígérte (NAPI Gazdaság, 2007. március 30.). Bizonyos előkészületek ugyan megkezdődtek, elvileg elkészült az állami feladatkataszter – ezt egyelőre a nyilvánosság elől elzárva tartja a kormány –, de magára a feladat-felülvizsgálati folyamatra az anyagban csak futó utalás található. Így kétségessé válik, hogy épp a ciklus két utolsó, választásokkal terhelt évében valósul meg az államháztartási pénzügyi rendszer reformja.
A kiadási oldal szűkítésének előírása mellett a köriratban nem szerepelnek azok az ígért előírások sem, melyek intézményi korlátját jelenthetnék a kifizetések, így a deficit elszaladásának. A költségvetés korábban is hároméves előretekintéssel készült; az új rendszerben mindössze annyi változik, hogy a kormány jövő februárban külön is dönt a fejezeti keretszámokról (ezektől azonban saját hatáskörében, az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is eltérhet). Bár a lépés a PM szerint növeli az államháztartás átláthatóságát, ennek hatását legalábbis ellensúlyozza, hogy a továbbiakban például a beruházások esetében jelentősebb indoklási kényszer nélkül is összevonhatják majd az egymilliárd forint alatti tételeket. A köriratban nincs jele a tárca által beharangozott kiadási plafonoknak sem, a fejezeti főösszegeket továbbra is a fejezetgazdák határozhatják meg. A korábbi években a költségvetési mozgásteret a szükségesnél lényegesen szűkebbre szabó intézményi megoldások közül a PM kitart a bázisalapú tervezés mellett is, ami bebetonozza a nélkülözhetővé váló kiadásokat és nehezíti az évről évre változó prioritások érvényesítését.
A prudens költségvetési gazdálkodást segítő előírások kapcsán így már az is figyelemre méltó, hogy a kormány kiáll a közszolgák a konvergenciaprogramban vállalt illetménybefagyasztása mellett. További EU-konform elem, hogy a kabinet legalább megvizsgálja: a MÁV Start Zrt. és a MÁV Zrt. valóban költségvetési szervnek minősül-e, s így a működéssel megtermelt hiányukat figyelembe vegyék-e a hivatalos eredményszemléletű deficitmutatóban is.
