Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden erőnkkel azon leszünk, hogy sikerüljön tartani a koalíciós megállapodás mellékletében szereplő, a biztosítási reform végrehajtásával kapcsolatos céldátumokat – nyilatkozták egybehangzóan lapunknak hétfőn szocialista és szabad demokrata politikusok. Schvarcz Tibor elfogadhatónak tartja a kormányfő által korábban javasolt, regionális felosztáson alapuló rendszert. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke azt mondta: az egy biztosító mellett működő több pénztár garanciát jelent az MSZP-nek a szolidaritás megőrzésére. Szerinte a július 1-jén aláírt koalíciós megállapodás fenntarthatósága szempontjából nem jelenthet problémát, ha esetleg némi késedelem lesz a végrehajtásban. Az SZDSZ ügyvivője szerint sikerül tartani a menetrendet, és semmi jele nincs a csúszásnak, bár a szerződésben megjelölt dátumok Horn Gábor szerint mind a politikusoktól, mind a biztosítóktól igen feszített tempót követelnek.
A Fidesz szakpolitikusa a biztosítók által jelzett esetleges csúszások hírére úgy reagált: ez is a rendszer életképtelenségét jelzi. Pesti Imre, a parlament egészségügyi bizottságának fideszes tagja szerint megdöbbentő az SZDSZ magabiztossága, különös tekintettel arra, hogy több szocialista képviselő is kijelentette: nem támogatja az üzleti biztosítók „egészségpiacra” engedését. A Fidesz is szorgalmazta korábban a több-biztosítós rendszer hazai bevezetését, ennek kapcsán Pesti Imre emlékeztetett: 1998-ban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vetette fel ezt, ám előbb a Gógl Árpád vezette szaktárca, majd a párt szakértőcsoportja is elvetette a gondolatot, alapos szakmai elemzések alapján.
Pesti ismételten leszögezte: kormányra kerülésük esetén haladéktalanul visszaállítják az eredeti állapotot, legyen bármilyen fázisában a több-biztosítós rendszer. Erre megvan a módjuk, hiszen a pénztárak alapvetően állami támogatásból működnének, így ha ez megszűnik, a rendszer önmagától felszámolódik. A szakpolitikus nem tud arról, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot – a garanciák ügyében – megkeresték volna a biztosítók, bár logikusnak és érthetőnek tartaná ezt a lépést. Ugyanakkor leszögezte: hiábavaló volna egy ilyen egyeztetés, mivel sem ő, sem a párttársai nem megvásárolhatók.
