Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybank monetáris tanácsa (MT) hétfői ülésén változatlanul hagyta a 7,75 százalékos jegybanki alapkamatot – jelentette be Simor András elnök. Az MT tehát nem folytatta az előző kamatdöntő ülésén megkezdett csökkentést, igaz, Simor elmondása alapján a tanácstagok magukban is sokat mérlegelték az érveket. Végül két változatról szavaztak, mivel a szinten tartásra és a 25 bázispontos vágásra egyaránt érkezett javaslat. A döntés végül „elég egyértelmű” volt a tartás mellett – mondta Simor.
A következő, augusztusi kamatdöntő ülés fontosabb lesz a szokásosnál, mivel ekkor jön ki az új inflációs jelentés, és ez alkalmat adhat a hosszabb távú előretekintésre is – véli a jegybankelnök. Változás várható a kommunikációban is, amennyiben Simor és az MT-tagok a jövőben várhatóan kevésbé kötik majd egyes mutatók alakulásához aktuális döntéseiket és aktívabban mutatják be makrogazdasági helyzetértékelésüket a nyilvánosságnak. Ettől azt remélik, hogy nem reagál majd „falsul” a piac, amikor olyan mutatók változnak érdemben, melyek a piaci szereplők szerint a tanács döntéseit alapjaiban meghatározzák.
A kevésbé magabiztos megfogalmazások premierjére már tegnap sor került azzal, hogy a közlemény leszögezte: a béralakulásnak nincs olyan egyedi mutatója, amelynek alapján a költségoldali inflációs hatások egyértelműen megítélhetőek volnának. A kockázatokkal együtt az MT szerint az elmúlt egy hónapban csökkent az inflációs céltól lényegesen eltérő várakozások kialakulásának veszélye – tette hozzá Simor.
Az alapkamat változatlanul hagyása megfelelt a többségi piaci várakozásnak – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. Véleménye szerint egy csökkentés esetén azt kellett volna a jegybankároknak egyértelművé tenniük, hogy a monetáris enyhítés csak lassan folytatódik. Így az olvasható a kommentben, hogy jön az „óvatos és fokozatos kamatcsökkentési pálya”, mivel az MT lehetőséget lát arra, hogy a jövőben folytassa a vágások sorozatát. Suppan bizonytalanságot érez ki abból a megfogalmazásból, miszerint „a béralakulásnak nincs olyan egyedi mutatója, amelynek alapján a költségoldali inflációs hatások egyértelműen megítélhetőek lennének”, miközben a közlemény elején az áll, hogy a tanács szerint az inflációs folyamatok a középtávú inflációs cél elérésével összhangban alakulnak. Az elemző szerint az év végére „kényelmesen” elérhető a piac többsége által várt hétszázalékos kamatszint.
Az MT kommentjében nem igazán szerepelnek erős érvek a tartás mellett – vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője, aki 60:40 arányban inkább kamatvágásra számított. A legtöbb folyamat ugyanis inflációs szempontból pozitív és a korábban vártnak megfelelően alakult, ezalól igazából csupán a versenyszektorbeli, a termelékenységet meghaladó bérdinamika számít kivételnek. A szakértő szerint augusztusban vagy legkésőbb szeptemberben újabb kamatcsökkentés következhet.
Az inflációs kockázatoknál augusztus-szeptemberben nagy kérdés lesz az, hogyan alakulnak az élelmiszerárak – több ágazatban is komoly emelésre készülnek a termelők –, illetve ezek más területekre átgyűrűző hatására hogyan reagál az MT. Suppan szerint ez már akár az augusztus 27-i kamatos ülésen megvitatandó inflációs jelentésből kiderülhet. Miközben ugyanis a monetáris politika számára az adóváltozásoktól megszűrt maginfláció számít a zsinórmértéknek, addig a növekvő élelmiszerárak az inflációs várakozásoknak tehetnek rosszat. Bár a jegybank által vártnál néhány tized százalékponttal feljebb tolódott a második félévi inflációs pálya, az év végére akár hét százaléknál kisebb alapkamat is elérhető – mondta Trippon.
