Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eredeti tervekhez képest legalább féléves csúszással indulhat a több-biztosítós rendszer – értesült lapunk. Úgy tudjuk, az üzleti biztosítók leghamarabb a jövő év közepén kezdhetik meg a tagtoborzást, és – a pesszimistább számítások szerint – csak 2009 júniusa körül kezdhetik az érdemi munkát. A késés egyik oka, hogy az egészségügyi kormányzat által is jelzett nemzetközi pályázatot 2008 januárjánál korábban nem tudják kiírni, annak elbírálásához pedig több hónapra is szükség lehet.
Az üzleti biztosítók és a szaktárca képviselői legutóbb kedden ültek tárgyalóasztalhoz, ám konkrét előrelépést a többórás egyeztetés egyelőre nem hozott. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tagjai ugyanis még nem tudták véglegesíteni a kérdéseiket. Az Uniqa Biztosító Zrt. igazgatósági tagja hangsúlyozta: nem petícióval akarnak a minisztérium illetékesei elé állni, hanem a kérdéseiket akarják konkretizálni, amelyekre minél előbb választ várnak.
Juhos András szerint az alapkérdések tisztázása nélkül egyetlen társaság sem terjeszthet üzleti tervet a belépési szándékról döntő felügyelőbizottság elé. Úgy véli, a politikusokkal és a kormányzati szakértőkkel folytatott eddigi konstruktív tárgyalások ellenére is még mindig „túl puha a talaj”, amire lépni akarnak.
Juhos András hangsúlyozta: a szerepvállalással kapcsolatos döntés előtt tudniuk kell például, hogy legfeljebb mekkora veszteséggel kalkuláljanak akkor, ha a több-biztosítós modell valami okból mégsem tartható fenn hosszú távon, avagy csak komoly deficit árán működtethető a rendszer. Választ várnak arra is, hogy vajon a fejkvóta és a kiadások egyensúlyát miképpen kívánja a kormányzat megteremteni és erre milyen garanciákat vállal. Az üzleti biztosítók piacra lépése előtt a társaságok arra is kíváncsiak, hogy milyen mélységben láthatnak majd bele a velük szerződő egészségügyi szolgáltatók konkrét működésébe. Az Uniqa vezetője szerint az sem utolsó szempont a döntés meghozatalakor, hogy a rendszerből majdan esetleg kiszállni kívánó biztosítók mikor és milyen feltételekkel juthatnak hozzá a befektetett pénzükhöz.
Még az sem egyértelmű számukra, hogy a regionalitás elve hogyan érvényesül majd. Juhos András rámutatott: értelmezésük alapján kétféle változat van még mindig versenyben. Az egyik modell szerint kistérségekre bontanák az országot és a pénztárak nem egy-egy nagy régiót kapnának, hanem a kiegyenlítődés jegyében a kedvezőtlenebb és a szerencsésebb demográfiai mutatókkal rendelkező térségekből egyformán részesülnének. Mindemellett azt a kormányzati elképzelést is kétkedve fogadják a biztosítók, hogy a pályázaton nyertes társaságokhoz utólag sorsolnák a – másik elképzelés szerint – egybefüggő régiókat. A társaságoknak ugyanis már a tagtoborzás során jó volna tudni, hova koncentrálják erőiket.
A szakember a jelen helyzetben találgatásnak minősítette lapunk azon információját, miszerint a most tárgyaló 15 biztosító társaságból (úgy értesültünk ugyanis, hogy a Mabisz 13 tagja mellett érdeklődik az egészségbiztosítás iránt a Magyar Posta és a Magyar Kereskedelmi Bank is) legfeljebb 3-4 vállalja a belépéssel járó kockázatot. Csak annyit jegyzett meg: a felügyelőbizottságok már igen nagy rutinnal tudják kezelni a piaci, sőt, részben a politikai kockázatot is, az egybefüggő régiók utólagos kisorsolását azonban leginkább a lottójátékhoz hasonlította.
