Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem világos, miért merült fel újra a behajthatatlan követelések utáni áfa-visszaigénylés lehetőségének megteremtése a kormányban, miközben azt évekkel ezelőtt pont azért szüntették meg, hogy az azzal kapcsolatos visszaéléseknek elejét vegyék – mondta lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke a körbetartozások csökkentése érdekében tervezett szabályozással kapcsolatban. Bár a koalíciós szerződés új melléklete intézkedésként előírja a lehetőség megteremtését, lapunk információja szerint az abban rejlő veszélyek miatt csak a hatástanulmányig juthatnak.
Zara László nem érti azt sem, milyen módon vonnák össze a munkavállalói járulékot az egyéb munkáltatói terhekkel (szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás, valamint innovációs járulék), hacsak nem arról szól az egyszerűsítés, hogy egy számlára kell majd befizetni mindet. Ennek valószínűsége csekély, mivel Karácsony Imréné, a pénzügyi tárca szakállamtitkára lapunknak úgy fogalmazott, hogy szeptemberig meghatározzák ezek közös alapját, ami a korrigált bruttó bér lehet. Ezzel azonban egyes vállalkozások terhe jelentősen nőne, hiszen innovációs járulékot például nem mindenki fizet.
Jövő januártól az önkormányzatok által jelenleg kivethető öt ingatlanalapú helyi adót összevonják, és a testületek kizárólag értékalapú ingatlanadót vethetnek majd ki. A korábbi adónemekhez hasonlóan erre is keretszabályozást hoznak létre, arról a helyi önkormányzatok dönthetnek majd, hogy milyen mértékben, milyen mentességekkel vetik ki az adót, ha egyáltalán kivetik, ez ugyanis a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan nem lesz kötelező. Tavaly országszerte 2,5 millió magánszemély, illetve vállalkozás fizetett ingatlanadót 3 millió ingatlan után, amiből 65 milliárd forint folyt be. A változtatással a kormány megteremti annak lehetőséget, hogy a későbbiekben a kötelező értékalapú ingatlanadót egy már egységesen működő adó keretében vezesse be – hangsúlyozta Tátrai Miklós. A pénzügyi tárca államtitkára hozzátette: a koalíciós partnerek egyetértenek abban, hogy az önkormányzatok az 50 millió forint feletti forgalmi értékű ingatlanokat nyugodtan megadóztathatnák. Az államtitkár szavaiból arra lehet következtetni, hogy a luxusadóhoz hasonlóan az értékalapú ingatlanadó alapját is értékövezeti besorolás alapján lehet majd kiszámítani. A jogszabály melléklete jelenleg az egyes megyékben település- és lakóingatlan-típusonként, négyzetméter-alapon határoz meg értékhatárokat, ezen korlátok figyelembevételével a helyi önkormányzatok saját hatáskörben állapíthatták meg a forgalmi érték alapját.
