Drasztikus piacszűkülést jelent a könyvvizsgálók számára a számviteli törvény múlt héten elfogadott módosítása, amely bővíti a könyvvizsgálat alól felmentést élvező cégek körét. A veszteség jó részét az egyéni könyvvizsgálók és a kis irodák szenvedik majd el, jellemzően ők auditálják az 50–100 milliós árbevétellel rendelkező cégeket, amelyek a jövő évtől már mentességet élveznek, feltéve, hogy az átlagos foglalkoztatotti létszámuk az ötven főt nem haladja meg. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) felmérése szerint az értékhatár módosítása miatt a jelenleg kötelezettek csaknem 40 százaléka élvez majd mentességet. A szakemberek úgy vélik, hogy eddig is túlzás volt könyvvizsgálatra kötelezni kisebb árbevétellel rendelkező cégeket; az uniós átlaghoz képest még a 100 milliós határ is alacsonynak tekinthető. Az alsóbb szinteken egyelőre nem jellemző a koncentráció, de előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, mivel túl sok könyvvizsgáló van a piacon – vélekedik Páli Gábor. Az IB Grant Thorton igazgatója szerint elképzelhető, hogy a kisebb cégek fuzionálnak, de az is, hogy az idősebb, egyénileg dolgozó könyvvizsgálók inkább nyugdíjba vonulnak, illetve kiszorulnak a piacról. Az üzleti szférával párhuzamosan az őket kiszolgáló szervezetek is kénytelenek globalizálódni, nem véletlen, hogy az erősebb magyar könyvvizsgáló cégek és a külföldi szervezetek kölcsönösen keresik egymást együttműködés céljából – hangsúlyozza Páli. Az élvonalban lévő cégek esetében nem számít nagyobb mozgásra az elkövetkező években Gerendy Zoltán. A BDO ügyvezető igazgatója szerint már az is nagy eredménynek számít, ha egy irodát sikerül regionálisan működtetni. Sokan tűzik a zászlajukra, hogy nemzetközi szinten működnek, ám az esetek csaknem felében ez nem igaz. A kisebb irodák felvásárlása nem jellemző a piacon, mivel a nagyobbak díjai annyival magasabbak, hogy az ügyfelek inkább továbbállnak.
Egyes másodvonalbeli könyvvizsgálók szerint nem csak az alsóbb szinteken alakulhat át a piac, várható trend, hogy a mérsékeltebb árak és a hasonló szolgáltatási szint miatt a Big4-tól a nagyobb magyar, nemzetközi tapasztalattal bíró könyvvizsgáló irodákhoz mennek át azok a cégek, amelyek megtehetik, vagyis főként a magyar magántulajdonban lévők, illetve olyan multik leányai, amelyeknek az anyavállalat ezen a téren nem köti meg a kezét. A nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégek azonban nem érzékelnek ilyen folyamatokat, amit a növekedési adataik is alátámasztanak. A KPMG nem tapasztalt a szokásosnál nagyobb vándorlást, és az idén már vélhetően nem is fog, hiszen a legtöbb cég megtartotta éves közgyűlését, ahol a könyvvizsgáló a váltásról is dönthet. A piac szépen nő, mindenki megfér egymás mellett – mondta lapunknak Robert Stöllinger. A magyarországi KPMG ügyvezető partnere szerint természetesen előfordul, hogy a kisebb, kevésbé szofisztikált szolgáltatásokat igénylő cégek elmennek, ám ez a nagyok díjbevételén nem látszik meg. Az ügyfélvándorlást jósoló, magukat megnevezni nem kívánó nyilatkozók szerint sok vállalkozásnak akad problémája a nagy könyvvizsgálók személyzeti politikájával, mivel amiatt minden évben kezdő menedzserek kerülnek a velük foglalkozó csapatba. Stöllinger szerint a Big4-nál megfigyelhető fluktuáció nemzetközi összehasonlításban átlagosnak mondható – a KPMG-nél például 15 százalék körül mozog –, és a kiválasztási rendszerből adódik, amelynek köszönhetően mindig a legjobbak maradnak a cégnél.
