Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ritkán látható szavazási dömpinggel készül az országgyűlés ma kezdődő, háromnapos rendkívüli nyári ülésszakára. A több tucatnyi módosító és zárószavazás során egy újabb koalíciós ellentét is felszínre kerülhet, mégpedig az úthasználat-arányos elektronikus díjfizetési rendszerről szóló törvényjavaslat mai módosító voksolásával. A gazdasági bizottság ugyanis egy ellenőrzési javaslatcsomagot terjesztett be, amelyhez a kormány támogatását is megszerezte.
A kormányzat legkésőbb 2009 elejétől akarja bevezetni a 12 tonnánál nehezebb tehergépjárművek úthasználat-arányos elektronikus díjfizetését. Az eredeti elképzelés szerint 2009–2014 között a magánbefektetőt szolgáltatói díj illetné meg, ennek összege 2007-es árakon számítva 69,3 milliárd forint. A Puch László MSZP-s bizottsági elnök által aláírt indítványok elsődleges célja a rendszer felállításához kapcsolódó közbeszerzések fokozottabb parlamenti ellenőrzésének biztosítása. A gazdasági miniszterként az SZDSZ-elnök Kóka János által jegyzett javaslatot már a költségvetési bizottságban is támadták a szocialisták, hiányolva többek között a közbeszerzés értékét megalapozó költségbecslést.
Az új verzió szerint elhagynák a közbeszerzés említett részletes paramétereit meghatározó részt az indítványból, viszont a fokozottabb ellenőrzés részeként részletes tájékoztatási kötelezettséget írnának elő a közbeszerzés műszaki tartalmával, az érintett úthálózattal, a bevezetni tervezett díj- és tarifarendszerrel, illetve a befektetők számára fizetendő szolgáltatási díjjal kapcsolatban. Módosulhatnak a közbeszerzéshez kapcsolódó határidők is: eszerint a tender elindítására a törvény elfogadása után legkésőbb két hónapon belül sort kell keríteni. Ma szavaznak számos más jelentős törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványról is. A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvénymódosítást a kormány javaslatára kiegészíthetik azzal, hogy a bank a kormány határozata alapján részt vegyen a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységéhez szükséges hitelek, illetve kölcsönök finanszírozásában. Egy apró átfogalmazással módosulhat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény is, amelyben így már nincs nevesítve, hogy a jegybank elnöke köteles egyes meghatározott témákban készített döntés-előkészítő anyagait a pénzügyminiszternek megküldeni. A változtatásra az Európai Központi Bank kérte a kormányt, arra hivatkozva, hogy a független MNB elnökének csak utólagos tájékoztatási kötelezettségei kell, hogy legyenek a pénzügyi tárca vezetőjével szemben.
A körbetartozások mérséklését célzó törvénytervezet úgy változhat, hogy az építési vállalkozó akkor is jogosult lesz díjkövetelése erejéig a kérdéses ingatlanon a jelzálog bejegyzésére, ha az eredeti szerződésben ettől eltérő módon rendelkeztek. Az ezzel ellentétes rendelkezések semmissé válnának, amit a gazdasági bizottság azzal indokol, hogy a jogról való lemondás biztosítása a felek közötti erőviszonyoktól függően számos esetben megakadályozná a törvény hatékony érvényesülését.
A vagyontörvény elfogadását tartja a legfontosabb gazdasági törvényalkotási pontnak Szabó Lajos MSZP-s képviselő, a párt költségvetési munkacsoportjának vezetője. Szabó Lajos szerint az új vagyontörvény az első abban a csomagban, amely a közpénzekkel való gazdálkodás megújítását célozza. A most szavazásra kerülő jogszabályt ősszel a költségvetési szervek státustörvénye, majd az új államháztartási törvény követi a tervek szerint.
A most lezáruló időszakban több olyan törvényt elfogadott a parlament vagy épp emelkedett törvényerőre, amely a költségvetési konszolidációt szolgálja. Ebbe a körbe tartozik az a javaslat is, amely a költségvetési biztosok gyorsabb kirendelését tenné lehetővé a gazdálkodási gondokkal küszködő állami intézményekhez.
Szabó kérdésünkre a jogalkotási elmaradásokról szólva annyit mondott, hogy az adótörvényeket csak úgy és akkor fogja elfogadni a parlament, hogy azok bevezetéséhez, megértéséhez az adózók elegendő időt kapjanak. A kormányátalakításról szólva a szocialista politikus elmondta, hogy az új kormányzati struktúra, illetve a személyek egyrészt a reformok végrehajtását, másrészt az uniós támogatások hatékony felhasználását segítik.
A kormány februárban benyújtott törvényalkotási programjához képest mintegy 15 törvényről nem szavazott a parlament a tavaszi időszakban, például az értékpapírtörvény módosításáról és a turizmusról szóló jogszabályról sem – mondta lapunknak Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke. A Fidesz alelnöke hiányolta a közpénzügyi törvényeket: a mi javaslatunkat nem tűzte napirendre a többség – emlékeztetett –, mondván, a kormány is hasonlón dolgozik, ám az nem készült el. Hasonló a helyzet az adójavaslatokkal: a kereszténydemokraták családi adózásról szóló törvénytervezete sem került napirendre. Varga szerint szükség lett volna egy olyan deregulációs törvénycsomag kidolgozására is, amely a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentené.
A ház előtt lévő új állami vagyonkezelői törvényt a Fidesz várhatóan nem szavazza meg: bár azzal egyetért, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot és a Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t összevonják, de meghagynák a Nemzeti Földalap függetlenségét, és nagyobb parlamenti kontrollt látnak szükségesnek a vagyonkezelésben. Az új törvény átveszi a jelenlegi gyakorlatot, vagyis a vagyonkezelést kormányhatáskörben hagyja, így a parlamenti pártoknak csak utólag lesz lehetőségük a tranzakciók ellenőrzésére.
A kormányátalakítást „helycserés támadásként” jellemezte Varga, hiányolva bizonyos személycserék elmaradását. Sem az egészségügy, sem a gazdasági-pénzügyi terület nem teljesít megfelelően, elég csak az államháztartás helyzetére, az államadósság mértékére gondolni. Az egészségügyi tárca mellett a két gazdasági tárca egyikénél is megújulásra lenne szükség, már csak a gazdaságpolitika hitelessége miatt is – fogalmazott Varga Mihály
