Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország 2006 közepe óta jelentős lépéseket tett a költségvetési konszolidáció felé, miután mérsékelte az államháztartás helyzetének romlását, 2007-re pedig jelentős hiánycsökkentést hajtott végre. Továbbra is fennáll viszont annak a veszélye, hogy a túlzott hiány nem csökken a kívánt szintre 2009-ig. A tervezettnél jobb 2006-os költségvetési eredményekre alapozva ezért fenn kell tartani a konszolidációs erőfeszítéseket, különösen a kiadási oldalon, a strukturális reformokat pedig részletesebben ki kell dolgozni és azokat végre kell hajtani – mondta Joaquín Almunia, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa, ismertetve az Európai Bizottság (EB) értékelését a konvergenciaprogramról áprilisban benyújtott magyar kormányzati beszámolóról. Az EB szerint Magyarország megfelelő úton halad a túlzott hiány kiigazítása felé, nincs szükség arra, hogy további ajánlásokat tegyenek ennek érdekében, de a bizottság továbbra is élénk figyelemmel követi a helyzet alakulását.
Veres János szerint az EB mostani értékelésében elismerte az elmúlt egy évben hozott költségvetési intézkedéseket – ezt a pénzügyminiszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón mondta. A konvergenciaprogram végrehajtása lehetővé teszi, hogy 2009-re a GDP három százaléka alá csökkenjen az államháztartás hiánya. A kormány az első öthavi költségvetési folyamatokat elemezve úgy látja, idén az eredetileg tervezett 6,8 százalékkal szemben 6,4 százalék alatti eredményszemléletű hiány várható – közölte a pénzügyminiszter. Korábban Gyurcsány Ferenc is erről a számról beszélt és ez szerepelt a kormány egy évét értékelő beszámolóban is; Veres most úgy fogalmazott, hogy ennél nem lesz magasabb a hiány. A javuló államháztartási prognózist Veres részint a kiadások terven belüli alakulásával, részint a bevételek túlteljesülésével magyarázta. A kedvezőbb bevételek a pénzügyminiszter szerint a gazdaság fehéredésének, illetve a növekvő adófizetési fegyelemnek is köszönhetők, amit részben a kormány intézkedései kényszerítettek ki. A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy a módosított hiányszámba már beszámították a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés költségvetési hatását, mivel erre a törvény szerint szükség lesz. (A januári nyugdíjemelést még 6,2 százalékos inflációval, illetve 1,7 százalékos nettó keresetemelkedéssel számolták ki – így az ellátások akkor négy százalékkal emelkedtek –, ám valószínűleg mind az infláció, mind a keresetemelkedés meghaladja a tervezettet.) A 2008-as államháztartási hiánycélt most még nem módosítja a kormány – erre decemberben, a konvergenciaprogram éves felülvizsgálata részeként kerülhet sor.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a maga sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: az unió minden olyan programnak örül, amely javítja a magyar államháztartásban uralkodó borzalmas állapotokat. A konvergenciaprogram nem azért rossz, mert nem teljesülnek azok a számok, amelyeket a kormány leadott – tette hozzá a volt pénzügyminiszter –, hanem azért, mert Magyarországnak nem adja meg a felzárkózás esélyét. Varga szerint Almuniát is felelősség terheli, amiért nem figyelmeztette időben a kormányt, hogy az ország rossz államháztartási pályán halad, rossz gazdaságpolitikát folytat. A politikus úgy vélekedett, hogy az infláció tekintetében a nyugdíjasok vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen a nyugdíjas-infláció 11,9 százalék. Ez szerinte azt jelenti, hogy képletesen már nemcsak a 13. havi, hanem a 12. havi nyugdíjat is elvették tőlük.
