Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő hétre halasztották a körbetartozások mérséklése érdekében a kormány által benyújtott törvényjavaslat módosítóiról való szavazást, így a zárószavazásra a tavaszi ülésszak utolsó napján kerülhet sor. (A kormány első e célú javaslatának elfogadását, amely még csak a közbeszerzési törvény módosítását tartalmazta, 2006 októberére tervezték.) Most a kormány a csőd-, a közbeszerzési és a polgári törvénykönyvről szóló jogszabályok módosításával próbálja meggátolni a tartozási láncok kialakulását.
A csődtörvény módosításával a mulasztó, rosszhiszemű adóssal szembeni hatékonyabb fellépést kívánják elősegíteni: a fizetési határidő és az azt követő 15 nap lejártát követően a hitelező kezdeményezheti a felszámolási eljárás megindítását. Ezt továbbra is írásos fizetési felszólításnak kell megelőznie, ám ennek kézhezvétele után az adós már nem vitathatja a követelést, a felszámolási eljárást pedig csak úgy kerülheti el, ha fizet. (Ez nem jelent tartozáselismerést, a teljesítést később polgári perben visszakövetelheti.)
A közbeszerzési törvény módosításai a közbeszerzési eljárás nyomán kötött szerződések teljesítésével és az ellenszolgáltatás megfizetésével kapcsolatosak. Az ajánlatkérőnek az ajánlattevő teljesítésétől vagy az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkoznia kell, hogy elfogadja a teljesítést vagy megtagadja annak elismerését. Ezt a honlapján és a Közbeszerzési Értesítőben is közzé kell tennie – mint ahogy később a kifizetés tényleges dátumát is, hogy erről az alvállalkozók is értesülhessenek. Így a fővállalkozó nem hivatkozhatna arra, hogy azért nem fizet, mert még őt sem fizette ki a megrendelő. Az alvállalkozók fővállalkozóval szembeni kiszolgáltatottságát csökkentenék azzal, hogy ezután a szerződés nem tartalmazhatna olyan kikötést, amely a szerződésszegés polgári törvénykönyvbeli jogkövetkezményeit kizárja vagy korlátozza, illetve kedvezőtlenebbé teszi a késedelmi kamat számítására irányadó rendelkezéseket.
A polgári törvénykönyvről szóló jogszabály módosításával az építési-szerelési munkát végző vállalkozó automatikusan jelzálogjogot „kapna” a megrendelő ingatlanára, követelése erejéig. Ennek érvényesítéséhez csak a vállalkozási szerződésre lenne szükség, valamint arra, hogy a jelzálogjogot a vállalkozás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. A kormány által benyújtott javaslatban még az szerepel, hogy a vállalkozó le is mondhat jelzálogjogáról, de a költségvetési és informatikai bizottság javaslatára – amit az igazságügyi tárca támogatásra javasol a kormánynak – várhatóan kikerül a törvény szövegéből ez a kitétel, így automatikusan létrejönne a jelzálogjog.
