Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Komoly előrelépés lenne a lánctartozások visszaszorításában, ha felszámolási eljárást lehetne indítani a fizetési határidő lejártát követő 15. nap után, valamint ha az építési vállalkozó – követelése erejéig – jelzálogjogot jegyeztethetne be a megrendelő ingatlanára – véli Felfalusi Péter, a vezető európai követeléskezelő, az Intrum Justitia magyarországi cégének ügyvezetője. Az adós 15 napig, illetve a hitelező írásbeli felszólításának kézhezvételéig továbbra is vitathatja a követelést, ám Felfalusi szerint meg kellene határozni azokat a feltételeket, amelyek esetén nem lenne alapja a vitatásnak (például aláírt megrendelés, teljesítési igazolás). Az ügyvezető radikálisabb lépéseket is elképzelhetőnek tart: például hogy ne indulhassanak közbeszerzési eljárásokon azok a cégek, amelyeknek van lejárt tartozásuk. (A nyomon követéshez az Intrum az állam számára felajánlotta az adós adatbázisának használatát, amely több mint 300 ezer cégről tartalmaz fizetési információkat.) Törvényileg szabályozni kellene a fizetési határidőt is, ami Felfalusi szerint 60 nap lehetne. (Ma ez a közbeszerzések nyomán kötött szerződéseknél 30 nap, uniós forrásból támogatott eljárásoknál 60 nap, de ettől a szerződésben el lehet térni, halasztott vagy részletfizetésben is meg lehet állapodni.) A fizetési hajlandóságot erősítené és a cégek készpénzforgalma is javulna, ha bevezetnék az Európa számos országában már meglévő inkasszódíjat – tette hozzá az ügyvezető. Ez a lejárt tartozás értékének mintegy 10 százaléka lehetne, az adóst terhelné és a kinnlevőséget kezelő céget illetné meg (peresíthető lenne, a kielégítési sorban az első helyen szerepelne). Így a hitelezőnek „ingyen” dolgozna a követeléskezelő a jelenlegi, általában 10 százalék körüli sikerdíj helyett. Az inkasszódíj nemcsak a vállalati, de a fogyasztói szektorban is alkalmazható lenne, ahol most a szolgáltatók a behajtás költségeit a többi fogyasztóra terhelik (a kisebb fogyasztói tartozásoknál százalék helyett minimumdíjat lehetne meghatározni, 3–5 ezer forintot). Előrelépést jelentene, ha külön törvényben – de legalább más jogszabályokban – szabályoznák a kinnlevőségek kezelését is Magyarországon; az Intrum a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségével (Makisz) együtt lobbizik ezért.
