Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági realitásokat figyelmen kívül hagyva, törvényi szabályozással nem lehet visszaszorítani a lánctartozásokat – véli Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. A magyar gazdaság alapvetően alultőkésített és alacsony az üzleti morál, ezen jogszabályokkal nem lehet változtatni. Észak- és Nyugat-Európához hasonlóan évtizedek alatt javulhat csak a helyzet, amikor már sokkal kevesebb cég lesz a jelenleginél – Magyarországon most háromszor annyi vállalkozás működik, mint Ausztriában –, és csak a tőkeerős vállalatok maradnak talpon, amelyek úrrá tudnak lenni az átmeneti pénzzavarokon. A cégvezetők számára pedig – akik akár többéves európai tapasztalat után térnek vissza Magyarországra – már nem az ügyeskedés lesz az elsődleges.
Az ügyvezető a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot biztatónak tartja, de szerinte érdemi változást nem fog hozni, és az intézkedések megvalósíthatósága is bizonytalan. Például kérdéses, hogy a jelzálogjogot valójában hogyan érvényesítheti majd az építési-szerelési munkát végző vállalkozó, ha arra az ingatlanfejlesztő cég bankja is jelzálogot jegyeztet be (a magyarországi kis és közepes cégek bankhitelből építkeznek, a bank pedig a telekre és az épülő lakásokra is jelzálogot kér), valamint közben a lakásnak a vételár befizetésével tulajdonosa is lesz.
A közbeszerzési törvény módosítása Szabo szerint várhatóan nem hoz változást; ha az ajánlatkérő közzéteszi honlapján és a Közbeszerzési Értesítőben a teljesítés elismerését vagy megtagadását, illetve a fővállalkozó kifizetésének időpontját, attól még nem jut könnyebben a pénzéhez az alvállalkozó. Szerinte a fővállalkozó továbbra is hivatkozni fog arra, hogy őt még a közzététel ellenére sem fizette ki a megrendelő költségvetési szervezet.
Nem fizetés esetén a felszámolási eljárás megindítására adott határidő helyett az ügyvezető szerint az adós számára kellett volna határidőt meghatározni, hogy meddig vitathatja a követelést. A tervezett új szabály szerint ugyanis a hitelező írásbeli felszólítása kézhezvételének napjától az adós már nem vitathatja a tartozást, csak a fizetéssel kerülheti el a felszámolás elindítását. Lehetséges viszont, hogy az adós a felszólításig nem is tud arról, hogy fizetési kötelezettsége van, vagy valaki a felszólítás kiküldésére hivatkozva kezdeményez ellene rosszhiszeműen felszámolást. Szabo úgy véli, a felszólítás kézhezvételétől vagy a számla kibocsátásától kezdve lehetne a vitatásra határidőt meghatározni.
