Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Az export növekedésével együtt nő a kereslet az exporthitel iránt?
– Bár az állomány növekszik, azt kell hogy mondjam, bőven van még lehetőség a bővülésre. De az idő nekünk dolgozik. Egyre több vállalkozás tapasztalja azt, hogy a verseny óriási még a hazai piacon is, talán ennek is köszönhető, hogy mind többen merészkednek külföldre. A felelős vállalati gondolkodás, a kockázatérzékenység pedig ráébreszti a vállalkozásokat, hogy kényelmesebb a néhány százaléknyi biztosítási díjat vállalni, mint annak kockázatát elviselni, ha az ügyfél nem fizet.
– Mennyiben tudják tanácsokkal segíteni az exportügyletre készülő vállalkozásokat?
– A Mehib jelenleg 70 ország több mint hétezer cégére rendelkezik egyedi limitmeghatározással, emellett pedig partnerintézményeinkkel lényegében valamenynyi vállalat számára meg tudunk határozni egyedi kockázatvállalási limitet.
– A partnereik tartják magukat az önök által meghatározott értékhatárokhoz?
– Természetesen előfordul rászállítás, de ez az ügyfelek egyedi, üzleti típusú döntése. A mi semleges értékelésünkkel szemben a cégek döntését nagyban befolyásolhatja a profittartalom, illetve a partnercéggel kialakított kapcsolat – ezek a leggyakoribb indokok, amiért a partner hajlandó saját kockázatot is futni.
– A biztosított állományon belül mekkora a bajba jutott üzletek aránya?
– Évek óta stabilan 200 millió forint körüli az éves kárfizetésünk – ez a tavalyi 250 milliárd forintos biztosított állományhoz képest elenyészőnek mondható.
– Milyen paraméterek alapján mérik fel egy-egy hitel kockázatát?
– A célország, a partner, illetve a fizetési futamidők számítanak a legfontosabb ismérvnek a biztosítás díjának kialakításakor. Az országkockázat esetében ugyanakkor a vállalkozások számára komoly segítséget jelent az állami garanciavállalás, amely így olcsóbbá teheti a biztosítási terméket. Ebben az esetben a Mehib az állam nevében, megbízásából szerződik a vállalkozóval és nem fizetés esetén a költségvetésből utólagos elszámolással hívja le a kártérítés összegét.
– A költségvetés terhére ugyanakkor nem minden kockázat vállalható...
– Valóban. Az általános elvek szerint az EU-tagállamokon belül a Mehib is – mint minden más szereplő – kizárólag saját kockázatára köthet exporthitel-biztosítást. Ugyanakkor épp társaságunk volt az első, amelynek sikerült megállapodnia az Európai Bizottsággal, hogy a maximum 2 millió eurós éves exportforgalommal rendelkező vállalkozások számára az unión belüli ügyletekhez is tudjunk költségvetési hátterű exporthitel-biztosítást kínálni. A termék sikere felülmúlja elképzeléseinket. Mintegy ezer vállalkozást kerestünk meg az elmúlt három hét alatt, és már több mint 40 ügyletről tárgyalunk.
– A kérdés az, hogy ezzel a termékkel sikerül-e végre utat nyitniuk a kereskedelmi bankokhoz?
– Úgy vélem, igen. A kis- és középvállalkozásokra specializált biztosítási termékünk iránti kereslet jó ajánlólevél lehetett, hiszen a következő hetekben öt bankkal fejezzük be közös termékünk kialakítását. Ezek olyan konstrukciók lesznek, amelyek esetében szerződött vállalkozói partnerünk egy kézből kapná meg a beruházáshoz, szállításhoz szükséges kölcsönt és az exporthitel-biztosítást is.
