Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ne szólj szám, nem fáj fejem – Magyarországon a multinacionális cégek alkalmazottainak ötöde gondolkodik így a csalás-, illetve korrupciógyanús esetek bejelentésével kapcsolatban az Ernst & Young (E&Y) tanulmánya szerint. Az arány a vizsgált nyugat-európai országokban jóval alacsonyabb, átlagosan 8 százalékra rúg, míg Kelet-Közép-Európában 15 százalékra.
A hallgatást választó magyarok attól tartanak, hogy a bejelentés miatt megtorlásban részesülnek, esetleg úgy gondolják, észrevételüknek nincs különösebb jelentősége. Hasonlóan magas a nyugat-európai átlaghoz képest azoknak az aránya, akik szerint munkahelyük ilyen bejelentés esetén nem védené meg őket, illetve nem állna ki a jogai mellett. A rosszabb régiós átlagnak köze lehet a politikai múlthoz, hazánkban is negatív a feljelentés szó konnotációja, ám a fiatalabb korosztályok már egyre inkább felismerik, hogy az egzisztenciájukat veszélyeztetheti egy ilyen eset elhallgatása, hiszen abba a cég is belebukhat – mondta lapunknak Kühn János. Az E&Y visszaélési kockázatkezeléssel foglalkozó üzletágának vezetője szerint minden vállalatnak rendelkeznie kell etikai kódexszel, amelynek tartalmával és gyakorlati alkalmazásával oktatási program keretében ismertetik meg a dolgozókat, így növelhetik a bizalmat és elősegíthetik az együttműködést. Utóbbira szükség is lenne, hiszen a válaszadók ötöde szerint cégénél tavaly akadt példa csalásra vagy korrupcióra. Richard Skene, a Holcim Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint Magyarországon eddig inkább a profitszerzés volt a vállalkozások célja, ma már azonban egyre inkább koncentrálniuk kell a fenntartható fejlődésre, amelynek egyik eszköze az üzleti etika.
