Bár javult a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló ppp-programok eredményessége, még mindig vannak problémák a megoldás alkalmazásával kapcsolatban – így összegezte Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék kutatóintézetének főigazgatója legújabb tanulmányuk megállapításait.
A ppp-finanszírozás első magyarországi alkalmazásaival kapcsolatban meglehetősen kedvezőtlen az ÁSZ értékelése. A kutatók szerint ugyanis az olyan nagyberuházások, mint a Budapest Sportaréna, a Művészetek Palotája és az M5-ös autópálya első szakasza esetében az államnak a felkészültség hiánya miatt nem sikerült a konstrukcióban rejlő előnyöket kihasználnia. Az aréna esetében a magántőke csak a gyors építkezést segítette, de a hatékonyság és a közpénzek takarékos felhasználásának szempontjait már nem sikerült érvényesíteni. Nem sokkal kedvezőbb az M5-ös projekt értékelése sem: ott a beruházó a keresleti kockázatot és az üzemeltetés kockázatát is nagy részben az államra hárította, illetve a szerződésből való kilépés feltételei is hiányoztak. Ezekben az esetekben a tanulmány szerint a ppp-konstrukciót szinte csak akkor alkalmazták, ha kényszerhelyzet vagy pénzhiány miatt kellett új megoldást találni. Némileg kedvezőbb képet mutatnak ugyanakkor az aktuális projektek, de például a tiszalöki és szombathelyi börtön esetében a szakértők szerint bizonytalan alapokon állt a megoldás költséghatékonyságának bizonyítása.
Az eddigi ismeretek, valamint a projektekről szóló döntésekben kifejezett szándékok alapján nagyságrendileg összesen 300–400 milliárd forintra tehető azon beruházások értéke, amelyeket 2004–2008 között a hagyományos költségvetési finanszírozás helyett ppp-ben valósít meg az állam – derül ki a tanulmányból. A 2007–2010 közötti időszakban a beruházások után fizetendő éves rendelkezésre állási és egyéb díjak várhatóan 55–67 milliárd forint között ingadoznak majd.
