Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az élelmiszerek árindexének emelkedése immár tartósan, hónapról hónapra meghaladja az átlagos fogyasztói árindex-növekedés ütemét – hívja fel a figyelmet Fórián Zoltán. Az Agrár Európa Kft. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletága igazgatója emlékeztet arra, hogy ez a jelenség már a 2006-os évet is végigkísérte. Az élelmiszerek aránya még az italok (alkoholos és alkoholmentes, kávé, tea) és a dohányáruk nélkül is 17,1 százalékos a kosárban, így nem véletlenül egyre nagyobb figyelem övezi az ágazati kilátásokat. A terméskilátások, és így az árak alakulását befolyásoló tényezők közül az agrárelemző négyet tart érdemesnek előzetesen kiemelni: az időjárás hatását, a szezonalitást, a speciális piaci helyzeteket és a hálózatos kiskereskedelem ármérséklő törekvését.
Az idei inflációs hatás szempontjából a várható gabonatermés sorsa fontos tovagyűrűző hatást fejthet ki. Május éppen az a hónap, amikor a „nagy öregek” szerint eldől, hogy az adott évben a búza vagy a kukorica hoz-e jobb termést. Mivel megszakadni látszik az aszályos időszak, az idei kilátások nem kedvezőtlenek gabonafronton, jelenleg tehát nem lehet számolni jelentős ármozgással emiatt. Amennyiben azonban a szárazság folytatódik, az a gabonafélék mellett a szántóföldi zöldségeket is érintheti.
A kukorica esetében a bioetanol-gyártás miatti kereslet árfelhajtó hatásával nálunk az idén nem kell számolni – hangsúlyozza Fórián Zoltán. A kukoricaárak persze ettől még magasak (NAPI Gazdaság, 2007. május 8., 3. oldal, május 16. oldal). Mivel a tavalyi burgonya itthon már elfogyott, az új termésig maradnak az igen magas krumpliárak, 0,4 százalékos súlya miatt azonban ez nem fog számottevő hatást kifejteni az inflációra. A fagykár miatti áremelkedések sokkal inkább a kisebb piacokon lesznek érzékelhetők, mint a kereskedelmi láncok pultjain, ahol az import könnyedén át fogja venni a helyüket. Fórián Zoltán várakozásai szerint ugyanakkor a húsfélék árai nem fognak ebben az évben jelentős mozgást mutatni.
A kereskedőláncok általában még mindig az árat helyezik kommunikációjuk és beszerzéseik előterébe, az import pedig – lévén EU-tagok vagyunk – minden termékhiányt könnyedén kiegyenlít – magyarázza az elemző, példaként a tej és a tejtermékek, a sertéshús árait említve. A harmadik jelentős súlyú élelmiszer a kenyér, ami a láncok saját üzemei által van tartós árnyomás alatt. Fentiek alapján az elemző jelenleg arra számít, hogy ebben az évben az élelmiszerek árváltozásának üteme egyre közelebb kerül az átlagos fogyasztói árindexhez, ami az inflációs hatás mérséklődését jelenti.
