Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagyjából kétharmadánál jár a kormány a tavaszi jogalkotási és stratégiai munkatervének megvalósításában – derül ki lapunk áttekintéséből. Az áprilisig benyújtásra tervezett több mint harminc nem kétharmados törvényjavaslat nagyobb részét ha kisebb csúszásokkal is, de már benyújtotta a kormány. Hasonló találati arányt mutat a kabinet idei munkatervének tavaszi feladatlistája, itt elsősorban a határidővel amúgy sem rendelkező stratégiai anyagok elkészülte várat magára.
A kormány vállalásait számos dokumentumban fogalmazta meg, ezek között ugyanakkor általában nincs kereszthivatkozás. Az összesített feladatlista részeit a konvergenciaprogramból, a kormány hivatalos tavaszi munkatervéből, a parlamenti jogalkotási programból, valamint a Magyarország holnap kerekasztalok dokumentumaiból lehet összegyűjteni. A feladatlista teljesítését ellenőrizni az elfogadott és benyújtott törvényjavaslatok, illetve kormányrendeletek és határozatok, valamint a nyilvánosságra hozott, jogszabály formát még nem öltött elvi döntések és szakmai koncepciók alapján lehet.
Oktatás: újabb pontosítás várható
A munkatervben meghatározott feladatok nagyjából kétharmada esetében lehet valamilyen eredményről beszámolni. Az oktatás területén a kormány a terveknek megfelelően benyújtott egy közoktatási, felsőoktatási és szakképzési szabályozásokat is módosító törvénycsomagot. Ennek keretében kiterjesztenék a jelenlegi mérési rendszert a teljes közoktatási szférára, illetve teljesítménybérezést vezetnének be a pedagógusok esetében. A szakképzési területen a kapacitásszabályozásra vonatkozó új szabályok, illetve a szakmai vizsgák ellenőrzésének új rendszere is megjelenik a javaslatban. A felsőoktatás esetében többek között az akkreditációs szabályozást szigorítaná a javaslat, ugyanakkor Hiller István miniszter egy minapi lapinterjújában őszre újabb pontosításokat helyezett kilátásba. Az oktatás kapcsán már ötödik ülésénél tart a Magyarország holnap kerekasztal vonatkozó munkacsoportja is, ahol többek között a közoktatási intézmények teljesítményének mérésével kapcsolatos anyagokat vitattak meg a szakértők.
E-közigazgatás: gördülékenyebben
A kormány elkészült e-közigazgatási akciótervével is. Ennek egyik legfontosabb célja, hogy minden fontos hivatali ügyet várakozás nélkül el lehessen intézni. Jelenleg a több mint 30 elérhető ügytípus egyikét sem tudják az online kormányzati ügyfélkapun belépve végigvinni az állampolgárok, a rendszer átalakításának mélysége ugyanakkor a Brüsszeltől e célra kapott támogatás nagyságától függ majd. Az akcióterv egy további elvárása szerint az ügyintézéshez szükséges adatbázisokat és nyilvántartásokat össze kell kötni, ami nem mellesleg a közpolitikai döntéshozás megalapozottságát is javíthatja. Ez utóbbi célt szolgálja egy a PM által beterjesztett törvényjavaslat is, amely újraszabályozza az állami adatkezelést annak érdekében, hogy 15 napon belül minden közérdekű adatot költségtérítés nélkül megkaphassanak az igénylő államigazgatási szervek.
Dereguláció: lesöprik a padlást
Kevésbé áll jól a kormány a közpénzügyi rendszer átalakítása ügyében. Még a láthatáron sincs az évek óta szinte minden parlamenti ülésszak jogalkotási listáján szereplő új államháztartási törvény vagy a PM által ígért „második generációs” fiskális szabályokat tartalmazó tervezet. Az egészségügyi reform kapcsán már tavaly elvégezte a parlament a szükséges törvénykezési feladatokat, így itt idénre már csak néhány kiegészítő, bár nagy hatású kapacitásszabályozási döntés meghozása maradt. Két hónapos késéssel ugyan, de elkészült a deregulációs határozat is, melynek keretében a kormány több ezer idejétmúlttá vált törvényt és törvényerejű rendeletet tervez hatályon kívül helyezni. A terveknek megfelelően mindemellett a kormány elfogadta az egységes tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiát is.
