Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Előnnyel jár a költségvetés számára az adóhatóság és a pénzügyőrség kooperációja, részben az érdemi információcserének köszönhetően milliárdos nagyságrendű visszaéléseket tártak fel az elmúlt hónapokban – mondta Veres János a két szervezet együttműködési megállapodásának megújítása után. A pénzügyminiszter szerint a vállalkozások is profitálnak a két szervezet kapcsolatából, amire jó példa az elmúlt hónapokban kiadott több mint ezer együttes igazolás.
Számos megyei önkormányzat panaszkodott arra, hogy az illetékhivatali integráció óta kevesebb bevételre tettek szert a megszokottnál. Veres szerint néhány milliárd forinttal több folyt volna be januárban, ha a kritizálók több energiát fordítottak volna a munkára az összeolvadás előtt. Egy-egy helyen a pénzügyminiszter állítása szerint lehetetlen feltételeket teremtettek a dolgozók számára, az esetekről később beszámolnak a nyilvánosságnak is.
Az APEH másik kiemelt feladatával, a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban Veres hangsúlyozta: nem az egyszerű állampolgárokat sanyargatják, és a célcsoportba tartozik az illegális szférában mozgó kör is; ezt bizonyítja, hogy az APEH a társszervezetek megkeresése alapján 150 olyan magánszemély ellen indított eljárást, aki az alvilág sorait gyarapítja. A pénzügyér szerint nem mentesülnek a politikusok sem, bár azt nem közölte, hogy a maguk ellen vizsgálatot kérő kormánytagokén kívül hány ilyen eset fordult elő.
Veres János szerint az elvárt adót pótló jövedelem-, illetve nyereségminimumról szóló, hétfőn elfogadott törvényt nem támadják majd meg az Alkotmánybíróság előtt. A jogszabály a kihirdetése után nyolc nappal lép majd életbe. Annak, akinek a társasági vagy a vállalkozói jövedelemadó-alapja nem éri el a korrigált bevételének a két százalékát, két választása van: vagy befizeti a kormány által elvárt minimális adót, vagy kitölt egy kiegészítő nyilatkozatot, amelyben részletesebben beszámol kiadásairól és költségeiről. Az APEH a nyilatkozatok alapján kockázatelemzéssel kiválasztja ellenőrzésre azokat a cégeket, amelyeknél vélhetően nem indokolt a veszteség vagy a nyereség szintje. A revizor megbecsülheti a bevételt és a nyereséget más, hasonló cégek adatai és a területi jellemzők alapján. Ha a vállalkozó nem tudja bebizonyítani, hogy a megállapítás nem indokolt, akkor a becsült összeg után meg kell fizetnie a bírsággal és pótlékkal növelt adó összegét. A kormány az idén 15 milliárd forint bevétellel számol a minimális adóból és az ahhoz kapcsolódó ellenőrzésből.
