Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Alkotmánybíróságon július 9. és augusztus 20. között nyári szünetet tartanak, így elképzelhető, hogy a társaságokat, illetve magánszemélyeket terhelő négyszázalékos különadóról, valamint a minimálisjárulék-alapról szóló határozat csak az év második felében születik meg. A csúszást nem tartja kizártnak Sereg András, a testület sajtófőnöke sem. Információink szerint a két ügyet már kiszignálták a témagazdákra, de még nem tárgyaltak róluk, annak ellenére, hogy a különadóval kapcsolatos döntést korábban május elejére tervezték.
A különadóból idén csaknem 168 milliárd forintos bevételt vár a kormány, amelyből március végéig már több mint 7,5 milliárd befolyt. A magánszemélyeknek február óta havonta kell különadó-előleget fizetniük, a cégeknek pedig az első negyedévben még nem keletkezett fizetési kötelezettségük, függetlenül attól, hogy társasági adó tekintetében milyen gyakran kötelezettek előlegfizetésre. Az adóalanyok egy része erre csak márciusban ébredt rá, ezért az adónemből már befolyt közel 5 milliárd forint az első hónapokban. Ha az Ab döntése őszre tolódik, még biztos be kell fizetni az első félévre jutó előlegeket, vagyis egy esetleges negatív ítélet sem kockáztatná a büdzsé likviditását ősz előtt. Szakértők mindazonáltal úgy vélik, a különadó ügye megáll majd az alkotmánybírák előtt.
Azt nem tudni, hogy a minimálbér kétszeresére – jelenleg 131 ezer forintra – rúgó járulékalap a bevezetése óta mennyit hozott a konyhára, de a Pénzügyminisztérium szerint az egyéni járulékalap növelésén túl ez az intézkedés is a hozzájárult a tb-alapok hiányának jelentős csökkenéséhez. Tavaly április végéig több mint 135,6 milliárdos mínusszal zártak a tb-alapok, míg idén csak 16,7 milliárddal.
