Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemzetközi üzleti életben kirobbant botrányok (Enron, Parmalat) miatt világszerte változott a könyvvizsgálói függetlenség és kockázat kérdése, megrendült a könyvvizsgálókba vetett bizalom, emiatt az EU szükségesnek látta az előírások közösségi szintű szigorítását és a szabályok harmonizációját. Tavaly el is fogadták az ehhez kapcsolódó irányelveket, ezek alapján kidolgozták a könyvvizsgálói tevékenységről szóló új magyar törvény javaslatát is, amely a jövő januártól léphet hatályba. Boros Judit, a KPMG partnere szerint a szabályok több ponton is módosulnak majd, ám ez nem jelent drasztikus változást, alig módosul a kamara által jelenleg is megkövetelt gyakorlat.
A kamarai tagság, a rendszeres továbbképzés és a biztosítás eddig is kötelező volt, a könyvvizsgálókról vezettek nyilvántartást, a könyvvizsgálati standardok kialakítása pedig a nemzetközi szabványok alapján történt, uniós viszonylatban is jól állunk – mondta lapunknak Sugár Dezső. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) elnöke szerint a szabályokat most inkább csak megerősítik. Újdonság viszont a közfelügyeleti bizottság felállítása, amely a könyvvizsgálói szakmát felügyelő kamara tevékenységét ellenőrzi és értékeli majd, éppen nem praktizáló szakemberek részvételével.
Az új törvény külön szabályokat vezetne be a közérdeklődésre számot tartó társaságok esetében – ezek értékpapírjait bármely EU-tagállamban forgalmazzák. Az ilyen vállalatok könyvvizsgálatát ellátó cégeknek évente átláthatósági jelentést kellene majd közzétenniük, amely tartalmazza többek között a tulajdonviszonyokat, az irányítási struktúra leírását, valamint egyes pénzügyi adatokat. Gion Gábor, a Deloitte partnere szerint nem egyértelmű, hogy ezen információk ismertetése miképpen járulhat majd hozzá a bizalom erősítéséhez. A függetlenség erősítését célozza, hogy a tervek szerint egy könyvvizsgáló legfeljebb öt évig végezheti ugyanazon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó auditját, majd legalább két év szünetet kellene tartania. A rotációs rendszert a nemzetközi cégek eddig is alkalmazták, mivel a hosszú partnerkapcsolat során a könyvvizsgálónak csökken az „egészséges ébersége”.
A gyakorlat dönti el, hogy az új szabályok hozzájárulnak-e a könyvvizsgálatba vetett bizalom erősítéséhez – vélekedik Gion. A szakértő szerint a pénzügyi jelentések és a kiadott információk megbízhatóságába vetett hit rendült meg, ami többek között a cégek által közölt valótlan adatoknak következménye, így azon az oldalon is szigorításra volna szükség.
Drasztikus piacszűkülést jelenthet a számviteli törvény azon tervezett módosítása, amely bővíti a könyvvizsgálat alól felmentést élvező cégek körét. Az audit jelenleg akkor nem kötelező, ha a vállalkozó éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két év átlagában nem haladta meg az ötvenmillió forintot. A küszöb januártól megduplázódik, kiegészítve azzal, hogy az átlagos létszámnak 50 fő alatt kell maradnia. Az MKK felmérése szerint az értékhatár módosítása miatt a jelenleg kötelezettek 36 százaléka élvez majd mentességet.
Sugár szerint az ügyfélkör szűkülése miatt a könyvvizsgálók nehezebb feltételek mellett tudják érvényesíteni a jogosan elvárható, munkaráfordításukkal arányos díjukat. Eddig is túlzás volt könyvvizsgálatra kötelezni az 50–100 millió forint közötti árbevétellel rendelkező cégeket, mivel ezeket az üzleti partnereik ritkán ítélték meg az éves jelentések alapján – vélekedik ugyanerről Gion. Boros szerint is szakmailag indokolt lépés az értékhatár módosítása, ám ő más szempontot emelt ki: az érintett rétegnél jelentős lehet az összefonódás a menedzsment és a tulajdonosi kör között, ez pedig a könyvvizsgálatnál kockázatot jelent.
