Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vegyes képet mutatnak a 2006 végi, 2007 eleji makrogazdasági adatok az uniós csatlakozás előtti időszakhoz viszonyítva. Miközben a növekedést – részben az államháztartási problémák miatt – nem sikerült tartósan az uniós átlag fölött tartani, a külkereskedelem megállíthatatlanul bővül. A bruttó hazai termék növekedése az árhatás nélkül számított volumenindex alapján a csatlakozás óta eltelt időszakban nagyjából kiegyensúlyozott képet mutatott, ugyanakkor 2006 elejével lejtőre került. A 2001. második negyedévi, a naptári hatás kiszűrésével regisztrált 4,5 százalékos éves visszatekintő GDP-növekedés éppen az EU-csatlakozás negyedévében tetőzött öt százalékon, mely teljesítményét a gazdaság csak 2005 végén tudta ismét produkálni. Ha az éves átlagokat nézzük, akkor viszonylag stabilan, a 4 és 4,6 százalék közötti tartományban bővült a gazdasági tevékenység, igaz, az alsó végpont éppen a tavalyi év volt. Tekintettel arra, hogy a gazdasági ciklust jelentősen befolyásolják a kormányzati intézkedések (például a kormányzati kiadások bővítésével vagy szűkítésével, az adóváltozásokkal), nem lehet az elmúlt négy negyedévben megfigyelhető ütemcsökkenést az uniós csatlakozás esetleges negatív hatásaira visszavezetni. Az elszabadult költségvetési hiány megfékezésére irányuló kormányzati intézkedések hatását az is jelzi, hogy a magyar GDP az elmúlt hat évben negyedéves szinten is tartotta nagyjából két százalékpontos előnyét az EU–25-ök átlagához képest, ez a különbség csak a 2006-os hazai visszaesés és európai bővülés során csökkent érdemben.
Közvetlenebb összefüggésben van ugyanakkor az uniós csatlakozás és Magyarország külkereskedelmi forgalma. A behozatal volumene 2002-ben öt százalékkal, a kivitelé hat százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ez utóbbi ráadásul két százalékkal még az egy évvel korábbi szinttől is elmaradt. A csatlakozás évében a külkereskedelmi forgalom már nagyobb mértékben bővült, mint a megelőző években: a kivitel volumene 17 százalékkal, a behozatalé 14 százalékkal haladta meg a 2003-as szintet. Tavaly stabilizálódott a két számjegyű bővülés – mindkét irányban 13 százalékos volt a forgalom növekedése –, amiből az EU-val folytatott kereskedelem vette ki leginkább a részét. Hab a tortán, hogy az unióval folytatott kereskedelem egyenlege 649 milliárd forintos aktívumot mutatott, ami 2005-höz képest 113 milliárd forintos javulást jelentett. A külkereskedelmi összefonódás trendje ráadásul egyre erősödik: idén januárban folyó áras forintadatokból számítva a forgalom mindkét irányban 22 százalékkal nőtt, és euróban is csak néhány százalékos az eltérés. A külkereskedelmi forgalom bővülésének erejét mutatja az is, hogy az utóbbi években folyamatos cserearányromlás mellett következett be.
A fellendülő nemzetközi gazdasági kapcsolatok a nemzetközi áruszállítás adataiból is kiolvashatók. Míg 2001-ben a nemzetközi áruszállításban megmozgatott áruk mennyisége mindössze két százalékkal bővült és árutonna-kilométerben szinten maradt, addig 2004-ben a vasúti és közúti személyszállítás visszaesése ellenére is tíz százalékkal bővült. Az árutonnakilométer-szint 2006-ban pedig – fenntartva a tízszázalékos növekedési ütemet – 18 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.
