Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várakozásokkal ellentétben tegnapi ülésén a kormány nem döntött a mintegy 80 milliárd forintos fejezeti egyensúlyi tartalék időarányos részének feloldásáról vagy zárolásáról – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón. A Pénzügyminisztérium múlt héten e hét szerdára ígérte, hogy a kormány elé kerül az első negyedéves bevételek és kiadások egyenlege, de a szintén beígért döntést a tartalékokról nyilvános indoklás nélkül elhalasztották. A tét a konvergenciaprogram alapján a GDP 0,5 százalékának megfelelő egyensúlyi tartalék felhasználása, amire akkor kerülhet sor, ha az államháztartási egyenleg a tervek szerint alakul. A 2007-es költségvetést 225 milliárd forintos vészkerettel tervezték, ebből az egyensúlyi tartalék minisztériumi része 79,6 milliárdos, míg a központi egyensúlyi tartalék 50 milliárd forintot tesz ki.
Az első negyedéves jelentések elkészítésének határideje április 15-e volt, és a PM-nél már el is végezték az adatok áttekintését (ez képezte a kormányülésen megtárgyalt előterjesztést). A kérdést szabályozó néhány bekezdéses kormányhatározat szerint a tárcák jelentéseit a pénzügyminiszternek legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap utolsó kormányüléséig kell feldolgoznia és „kezelnie”. Az átláthatóságot az idei költségvetési törvény sem könnyíti meg: a szűkszavú megfogalmazás szerint a fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználásáról a kormány dönt „a kiadások alakulására és a bevételek várható teljesítésére figyelemmel”. Nincs tehát pontos szabályozás az adatok nyilvánosságra hozásáról, mellyel kapcsolatban a lapunknak nyilatkozó Kőszegi Márk sem szolgált részletekkel. A Pénzügyminisztérium szóvivője nem említett határidőt az adatok „megosztására”, illetve azt sem erősítette meg, hogy egyáltalán tervezik a tárcák első negyedéves gazdálkodásának megismertetését a publikummal.
Megszületett ugyanakkor a döntés a rokkantnyugdíjrendszer átalakítása ügyében. A korábbi terveknek megfelelően a III. csoportos, legalább 67 százalékos rokkantak esetében a rokkantnyugdíjat rehabilitációs járadék váltja fel (NAPI Gazdaság, 2007. március 26.). Újdonság ugyanakkor, hogy a korhatárt 52 évben húzták meg, amely felett nem lesz kötelező a részvétel a rehabilitációban, igaz, önként kérhetővé válik. Kétéves távlatban Kiss Péter szociális miniszter a rehabilitáció önálló tb-alrendszerré alakítását pártolná, melynek fedezetét az aktuális helyzethez hasonlóan az egészségügyi és a nyugdíjjárulék egy része, valamint a munkaerő-piaci alap befizetései jelentenék.
