Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyelőre a szakmai előkészítés zajlik a működési hitelekre vonatkozó, múlt héten bejelentett önkormányzati hitelkorlátozások ügyében – tudta meg lapunk a Pénzügyminisztériumtól. Veres János pénzügyminiszter a PM és az MNB múlt heti közös konferenciáján jelentette be, hogy a központi kormányzat esetében már érvényesülő fiskális szabályokat az önkormányzati rendszerre vonatkozó újakkal tervezik kiegészíteni. E szerint a kormány kétharmados szabályozással tiltaná meg a helyhatóságok működési célú hitelfelvételét. Veres akkor nem szolgált további részletekkel, és a PM egyelőre nem is kíván semmilyen konkrétummal előállni. Emiatt az sem ismert, hogyan definiálnák a „működési célt”, és az sem, hogy mikor mennek ki a meghívók a meghirdetett ötpárti egyeztetésre. Információink szerint bár a költségvetési fegyelemről szóló csomagban ez a bejelentés volt az egyetlen, amely az önkormányzatokra vonatkozott, valószínűtlen, hogy a kormány az önkormányzati finanszírozás teljes átalakításától elkülönülten fogna hozná a hitelfelvétel újraszabályozásához.
Egy általános finanszírozási reformot tartana szerencsésnek Vigvári András, a BMGE egyetemi docense is. A közpénzügyi szakértő szerint az 1995 óta érvényben lévő hitelfelvételi korlát – az éves korrigált saját bevétel legfeljebb 70 százaléka – egy adott helyzetre adott reakció volt és már a 2000-es évek elején túlhaladottá vált. Ráadásul a megfelelő innovatív termékekkel a pénzügyi szolgáltatók és az önkormányzatok ki tudják cselezni a szabályozást. Ilyen kreatív megoldás lehet a ppp-konstrukció vagy akár egy egyszerű váltó is. A kiegyensúlyozott működési költségvetés előírása Vigvári szerint csak a jelenlegi, uniós szinten kuriózumnak tekinthető egységes önkormányzati pénzalapon való túllépés után lenne lehetséges. A „nagy kalap” ugyanis egyelőre pufferként szolgál a központi költségvetés által alulfinanszírozott feladatok eseti kipótlásánál. Ha megszűnne a forráskivonás az önkormányzati szektorból, a szétaprózódott normatívákat kevesebb és általánosabb célú csoportokba vonnák össze, illetve ha nem is százszázalékos központi támogatással, de az elvárható források biztosítása mellett feladatfinanszírozásra állnának át az önkormányzatok. A működési hiteleken belül az átmeneti likviditást biztosító hiteleket ugyanakkor még ebben az esetben sem lenne szerencsés tiltani – vélte a szakértő.
