Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Központi Igazságügyi Hivatal (KIH) honlapján olvasható beszámolók szerint 2006 utolsó negyedévében mindössze ötször éltek a lobbizás adta lehetőséggel az arra jogosultak. A legtöbb hivatásos érdekkijárót a Miniszterelnöki Hivatalban fogadták, Szilvásy György kancelláriaminiszternél egy cég megbízásából jártak közben azért, hogy az informatikai tárgyú közbeszerzéseknél – az uniós gyakorlatnak megfelelően – zárják ki a márkanévhez köthető specifikációkat, de lobbiztak a környezetvédelmi termékdíj-szabályozással, valamint az eldobható palackokra vonatkozó betétdíj tervezett bevezetésével kapcsolatban is.
Simon Géza, közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztostól információt kértek cégek részére az afganisztáni fejlesztési program keretében megvalósuló it-jellegű termékbeszerzések támogatásáról, illetve távközlési, számítástechnikai szolgáltatások nyújtásáról.
A Mol-csoport meghatalmazott lobbistája jogszabály-módosító javaslatot postázott a pénzügyi tárcának a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvényhez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől egy hitelintézetekkel kapcsolatos EU direktíva átvételét kérték, a szociális minisztériumban pedig a fogyasztóvédelem erőteljesebb fellépését követelték a dohányreklámok visszaszorítása érdekében.
A KIH lobbi-listáján jelenleg valamivel több mint száz magánszemély és 21 szervezet szerepel, ám a nagy nevek egyelőre hiányoznak a felsorolásból. A terület szakértői szerint a tavaly elfogadott törvény egyes előírásai életszerűtlenek és betarthatatlanok. Az érdekkijárók jelentős hányadát adó civil szervezetekre – köztük a gazdasági társulásokra és a szakmai szövetségekre – a jogszabály nem vonatkozik, ezért számos hivatásos lobbicég döntött úgy, hogy civilnek álcázza magát. Az álcivil szervezeteket Morenth szerint nem fenyegeti a lebukás veszélye, annak ellenére, hogy a közhatalmi szervezeteknek negyedévente arról is be kell számolniuk, hogy ki, mikor, milyen ügyben járt el náluk. Úgy véli, a profi lobbistának egyébként az az érdeke, hogy a fontos ügyekben tett látogatásnak nyoma legyen, ezzel a megbízójának leadott jelentést támasztja alá.
A zavaros helyzet tisztázásához a szakmai szövetségek szerint törvénymódosítására lenne szükség, amit az eddigi tapasztalatok alapján az igazságügyi tárca is támogat – mondta lapunknak Morenth Péter. A Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke úgy véli, hosszú távon mindenképpen szükség lenne egy lobbikamarára is, amely a szakszerűséget biztosíthatná. Jelenleg a lobbiigazolványra való jogosultság egyetlen feltétele a felsőfokú végzettség, Morenth szerint azonban figyelembe kellene venni a szakmai jártasságot és a referenciákat is, ami kamarához vagy köztestülethez illő feladat. Morenth úgy véli, pozitív fogadtatás esetén az év második felében elindulhat a kamara szervezése, és egy éven belül sor kerülhet a törvény módosítására is.
Egyelőre nem kellene leírni a törvényt, minden valamirevaló jogszabálynak kell egy éves kifutás ahhoz, hogy elemezhető legyen – mondta lapunknak Szabó Lajos. A KIH főigazgató-helyettese szerint magyarázat a viszonylagos érdektelenségre, hogy a törvény a 2006. szeptember elseje utáni időszakra terjed ki, márpedig ősszel az országgyűlés munkája a költségvetés megalkotására irányult, lobbizni viszont jóváhagyott büdzsével kapcsolatban érdemes – tehát december közepe tájától. Az önkormányzatoknál sem volt helye a lobbizásnak Szabó szerint, mivel a választások után a képviselő-testületek az új szervezeti és működési szabályzatukkal, illetve a költségvetési rendeletek megalkotásával voltak elfoglalva.
