Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az iskola elvégzés után munkába indulókat eleinte keserű csalódások érhetik. Úgy tűnik, minél többet tanul valaki, annál keservesebb lehet a kijózanodás. Például az ügyvédi irodáknál bevett szokás, hogy a negyedéves, ilyen-olyan tárgyból kitűnő joghallgatókat gyakornokként alkalmazzák félállásban. Az elvégzett, többnyire érdemi munkáért általában egy fillért sem – jobb esetben is csak havi tíz-húszezer forintot – fizetnek, cserébe viszont a hallgatónak a diplomázást követően ügyvédjelölti pozíciót ajánlanak. A végzés előtt aztán kiderül, hogy bár elégedettek a teljesítménnyel, a beígért álláshelyet „sajnos” mégsem tudják biztosítani; persze néhány hónap elteltével már a következő negyedévesek végzik a munkát – számolt be tapasztalatairól egy frissen végzett jogász.
A hitegetős módszert nemcsak az ügyvédi irodák alkalmazzák, az informatika szakos egyetemi hallgatókat is gyakran felveszik minimálbérért rendszergazdának, de a végzés után már nem foglalkoztatják őket, mivel a bérigényük természetesen megnő. A diplomás pályakezdőnek sem könnyebb a dolga, mint a gyakorlatra és biztos álláshelyre utazó hallgatónak. Számos könyvvizsgáló vesz fel három hónapos próbaidőre kezdő közgazdászokat a legmunkásabb (mérleg és eredménykimutatás leadása előtti) időszakra, a beígért véglegesítés és pénzemelés helyett azután rövid úton elbúcsúzva tőlük. Azok a cégek, amelyek szeretnek az alacsonyabb képzettséget igénylő pozíciókra is kvalifikáltabb munkaerőt alkalmazni, a következő trükköt vetik be: meghirdetnek egy diplomás, jól fizető álláshelyet, majd a jelentkezőkkel közlik, hogy az csak 2-3 hónap múlva üresedik meg, vagy a részleget, amelynél szükség lesz rá, csak később hozzák létre, de addig is fel tudnak ajánlani neki egy másik pozíciót, persze jóval alacsonyabb fizetésért. Az előrelépés reményében a pályakezdő sokszor elvállalja azt, és csak hosszú hónapok múltán jön rá, hogy hitegetik.
