Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány 2005 júniusában, majd tavaly április végén hozott döntéseket a 2012-es labdarúgó Eb megrendezésére vonatkozó pályázathoz szükséges állami szerepvállalásról – tájékoztatták lapunkat az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) sport-szakállamtitkárságán. A 19 írásos garanciáról szóló nyilatkozatot a belügyminiszter írta alá; ezek zöme az UEFA szervezési és jogdíjfeltételeinek elfogadásáról szólt, emellett külön nyilatkozatban vállalt garanciát a magyar kormány a stadionépítési vagy -átépítési projektek finanszírozására, az edzőlétesítmények és a repülőterek fejlesztésére.
A szakállamtitkárság – 2005-ös árakon számolva – a fejlesztési költségeket 160 milliárd forintban határozta meg, ebből a központi költségvetést 60 milliárd forint terhelné. A stadionberuházásoknál a magántulajdonban lévő győri és a csak a tervasztalon létező új budapesti Puskás Stadion esetében az állami és a magántőke 50-50 százalékos részvételét irányozza elő a terv (arról nem szól, akad-e majd befektető, aki komoly hasznosítási tervvel rentábilis beruházásként tudná elképzelni a 63 ezres befogadóképességű új stadion megépítését). Debrecen és Székesfehérvár esetében az ÖTM szerint az időszakos bővítést indokolt központi költségvetésből támogatni, vagyis állami pénzt csak a kapacitásbővítésre, illetve a visszabontásra szánnának.
Ami az infrastrukturális fejlesztéseket illeti, a szakállamtitkárság szerint a kandidáló városok képviselő-testületei is tisztában voltak vele, milyen fejlesztéseket vállaltak. A nagyprojektek kapcsán (például vasútfejlesztés, úthálózat-bővítés) a sportállamtitkárság is előveszi azt az érvet, hogy ezeket az Eb nélkül is meg kell valósítani, sőt a fejlesztések egy része már eleve tervbe van véve.
