Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított pólusprogram fő célja, hogy olyan együttműködésen alapuló csoportok, klaszterek jöjjenek létre, elsősorban kis- és középvállalkozások, kutatással foglalkozó szervezetek és felsőoktatási intézmények részvételével, amelyek az innovációalapú gazdaságfejlesztést segítik elő – mondta lapunknak Csabina Zoltán. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) főosztályvezetője hozzátette: a program keretében nem a helyi piacokra termelő vállalatokat kívánják támogatni, fontos kritérium a nemzetközi versenyképesség erősítése, amit az önmagukban „láthatatlan” kis- és középvállalkozások a közös piacra lépéssel, marketinggel tudnak megoldani. A külföldi piacokon való megjelenésre, a nemzetközi láthatóság megteremtésére az együttműködés mellett a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékekkel, szolgáltatásokkal van esély, ezért is van szükség az innovációra. Ez utóbbit a pólusprogramok kidolgozói jórészt a kutatás-fejlesztésre szűkítették, pedig az szólhat például a szervezeti megújulásról is, aminek következtében jobban, gyorsabban vagy hatékonyabban működhetnek a vállalkozások – tette hozzá Csabina. A főosztályvezető szerint a részt vevő cégeknek nem csupán visszatérítendő támogatást kell juttatni: fontosak a kultúraváltás megvalósításánál a humán elemek, például a vállalatirányításra, marketingre vonatkozó képzések is. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutató Központjának főigazgatója szerint szükség lenne olyan fejlett szolgáltatások kialakítására, amelyeket az egész régió hasznosítani tud (például nemzetközi jogi tanácsadás, auditálás, piackutatás).
Az önkormányzatokkal kötött támogatási szerződésnél elvárásként fogalmazták meg, hogy már a tervezési fázisba is vonják be a felsőoktatási intézményeket, regionális fejlesztési ügynökségeket, kamarákat, vállalkozásfejlesztési alapokat és persze a magánszférát. Ez utóbbi a legnehezebb a hazai viszonyok között: kérdés, a magyar kkv-réteg, illetve az együttműködési kultúra elég fejlett-e ahhoz, hogy egy ekkora volumenű, innovációra, technológiai fejlesztésre koncentráló programnál kizárólag rájuk alapozzanak – figyelmeztetett Mayer Gábor, a Győri Fejlesztési Pólus Kft. ügyvezetője. A kkv-k részaránya eddig minden pólusváros, még Budapest esetében is alacsony. Győrött főleg olyan nagyvállalatok mutattak érdeklődést, mint az Audi vagy a régióból a szentgotthárdi General Motors gyár, amelyek beszállítóikkal potenciális fejlesztői bázist jelentenének a program számára, de az ő szerepük is jóval korlátozottabb lehet a jövőben. Csabina szerint a klaszterekben nagyvállalatok is részt vehetnek, ők is profitálhatnak a programból, ha nem is feltétlenül vissza nem térítendő támogatás formájában.
A pólusvárosok vélhetően nem értették meg, hogy a nekik szánt program nem arra való, hogy a saját szükségleteiket kielégítő fejlesztéseket valósítsanak meg, hanem arra, hogy elősegítsék a fejlődést a régióban – vélekedik Horváth Gyula. A kutató szerint ez a programjaikon is meglátszik, nem érzékelhető, hogy ezeknek később hatása lenne a tágabb környezetükre is. Az NFÜ a pólusprogram átvilágítására és segítésére az év elején egy nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező tanácsadó céget kért fel, amelynek feladata, hogy megpróbálja visszabillenteni a programot az eredeti irányba, vagyis az innovációalapú gazdaságfejlesztés felé.
