Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugat-európai könyvpiaci divat nagymértékben befolyásolja a hazai könyvesboltok kínálatát. Akadnak olyan magyar könyvkiadók, amelyek szorosan követik a nemzetközi trendeket, a többiek pedig visszafogottabban ugyan, de az ő nyomukban járnak – mondja Matyi Dezső. A könyves sikervállalkozás, az Alexandra vezetője hozzátette: a könyvkiadók szűk rétege, körülbelül 10-15 százaléka nem figyeli a nemzetközi piacot. Nyugat-európai trendet követett például Stahl Judit a szakácskultúrával kapcsolatos könyveivel, de az útleírással párosított kulináris élvezetekről szóló munkák is külföldi divat nyomán jelentek meg. A magyar kiadók életében szerepet játszanak a különböző bestsellerlisták is, az ezeken szereplő darabok nagyon gyorsan visszaköszönnek a magyarországi polcokon, lekörözve a kiadásra érdemesebb kiadványokat is. Matyi szerint ettől függetlenül a könyv nem vált dísztárggyá hazánkban, bár a rendszerváltás környékén érzékelhető volt ilyen irány. Az emberek továbbra is inkább az „olvasható” címeket keresik, de azzal vásárolják meg a könyvet, hogy majd elolvassák, ha lesz rá idejük; ezért gyűlnek a polcon a kiolvasatlan kötetek – tette hozzá.
Az Alexandra által meghonosított, a nagyobb kiadók közül a Líra és Lant által átvett modell, vagyis a könyvkiadás és -terjesztés összekapcsolása Nyugat-Európában és Amerikában sem igazán jellemző, bár akad egy-két nagyobb cég a piacon, amelyik hasonló struktúrában működik. A könyvkiadók általában a logisztikát is egy partnercégre bízzák, egy-egy nagyobb sikerkönyv, mint például a Harry Potter-sorozat esetén akár külön szerződést kötnek. Matyi Dezső szerint Magyarországon hosszú távon is fennmarad az a piaci struktúra, amelyben a kiadók nincsenek kapcsolatban a boltokkal.
