Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fővárosi adóügyosztály az ellenőrzések számát tavaly a kétszeresére növelte, ennek nyomán jelentősen emelkedett a megállapított adóhiány, valamint a kiszabott bírság és késedelmi kamat mértéke is. Az ellenőrzések fokozására okot adott többek között az ipával kapcsolatos polémia, Budapesten több mint 230 társaság vitatta az adónem létét, és a hatályos jogszabályok, valamint a kiküldött figyelmeztetés ellenére sem fizette meg az adót – mondta lapunknak Deli Lajos. Az adóügyosztály vezetője szerint a fizetési hajlandóság nőtt az év végére, ami egyrészt a szigornak, másrészt annak köszönhető, hogy az Európai Bíróság az uniós joggal összeegyeztethetőnek találta az ipához hasonló olasz adónemet, az irapot. A fizetési morál javulására utal az is, hogy az év végi feltöltések összege az előző évhez képest több mint 6 milliárd forinttal nőtt. A bíróságok az EB döntését követően az ipás ügyek többségét elbírálták, jellemzően felfüggesztették vagy elutasították a felperes beadványát.
Az ellenőrzések fokozására okot adott az is, hogy nőtt az ipát visszaigénylő vállalkozások száma, amelyeknél bizonyos értékhatár felett célvizsgálatot végeznek az adóügyosztály munkatársai.
Deli szerint az adóalanyok és az adót fizetők száma is emelkedett tavaly, de pontos adatok csak a májusi bevallás után várhatók. Idén a főváros 167 milliárd forintos ipabevétellel számol, ami Budapest költségvetésének 35 százalékát fedezi. A március közepi határidőig több mint 60 milliárd forintnyi adóelőleg folyt be az adónemből, illetve az ahhoz kapcsolódó késedelmi pótlékból és bírságból, ami 12 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában elért bevételt.
Az idei évben még nem, de jövőre már az ipa-bevételeken is meglátszódhat majd, hogy tavaly a fővárosban is csökkent a gazdasági szervezetek száma. Az országos tendenciával megegyezően az egyéni vállalkozók száma csappant meg nagymértékben, 16 ezer fő adta vissza igazolványát, a legtöbben a kereskedelem területéről – tájékoztatta lapunkat Vadász György. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint a vállalkozói kedv csökkenésének oka, hogy az érintettek számítottak a választások előtt az adótörvényekben megfogalmazott tényekre, vagyis a tehercsökkentésre, de a meghozott intézkedések jelentősen rontották a kilátásokat. A vállalkozói létszám apadásának oka lehetett az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevezetése, illetve a színlelt szerződések szankcionálására adott moratórium lejárta is.
A hazai kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok jövedelmezősége között változatlanul nagy a szakadék: előbbieknél még mindig több veszteség képződik, mint nyereség – tette hozzá Vadász. A BKIK alelnöke szerint a gyenge jövedelemtermelő képesség oka, hogy Magyarországon a külföldi működőtőkét ösztönözték, míg a hazai vállalkozások csak a saját kreativitásukra, erejükre támaszkodhattak, ennek tudható be a forrásszegénység és a vagyonállomány csökkenése is. Vadász idén sem számít a nem exportorientált kkv-k jövedelmezőségének javulására, mivel a hazai keresletet idén a visszaesés jellemzi majd.
