Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar érdekeknek nem felel meg az EU közös energiapolitikája, mint ahogy a kormány ellenzi azt is, hogy Brüszszel előírhassa Magyarországnak: az energiaszükséglet mekkora hányadát állítsák elő megújuló energiahordozókból. Gyurcsány Ferenc az energiapolitikai kérdéseknek szentelt EU-csúcs előtt brüsszeli tudósítóknak nyilatkozva elmondta, hogy két kormányülésen alakították ki a magyar álláspontot, miután szakértők szerint maximális törekvésekkel és beruházásokkal is csak azt lehetne elérni, hogy 2020-ra az energiaszükséglet 15-16 százaléka származzon környezetbarát forrásból.
Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) azt javasolja, hogy a tagállamok jogi érvényű kötelezettséget vállaljanak a megújuló energiahordozók legalább 20 százalékos részesedésére. Gyurcsány szerint ez nem felel meg a magyar érdekeknek: hiányzik a szükséges fejlesztési pénz, sőt még az sem világos, hogy mennyit is kellene befektetni, mennyibe kerülne az ily módon előállított energia, és egyáltalán, kifizetnék-e a fogyasztók a magasabb árat.
A NAPI Gazdaság felvetésére, miszerint az új tagok felzárkóztatását szolgáló kohéziós alapok növelésének ötlete is Brüsszelből származott, és akkor elfogadtuk a „nyomásgyakorlást”, míg a közös európai értékek és érdekek esetében nem, Gyurcsány azt válaszolta, hogy az Európai Unióban a nemzeti érdekek érvényesítése folyik. Ugyanez vonatkozik a közös energiapolitikára: amíg nincsenek meg a feltételei, addig mindenki a maga útját követi, így Budapestnek is gondoskodnia kell az energiaellátásáról. Ma a magyar földgáz- és kőolajszükséglet több mint nyolcvan százaléka Oroszországból származik, és meg kell keresni az egyoldalú függés csökkentésének nemzeti eszközeit.
