Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi utolsó negyedévben is látványosan lassított a lakásépítés, ennek eredményeként az év egészében kevesebb mint 34 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, valamint 45 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt. Az előbbi 18, az utóbbi pedig 13 százalékkal marad el a 20005-ös értéktől. A visszaesés országszerte jellemző, de a legnagyobb buktát a fővárosban szenvedték el a lakásfejlesztők: a KSH szerint tavaly vidékén 11 százalékkal kevesebb lakásra és házra kértek használatbavételi engedélyt, Budapesten pedig 33 százalékos a visszaesés. Az országos kép változó: a 2005-ös nagy depresszió után néhány megyében a használatba vett lakások száma emelkedett, ám érdemi gyarapodás csupán Fejér (+19 százalék) és Nógrád (+12 százalék) megyében volt, míg 35 százalékos visszaesés volt Hevesben és 25 százalék körüli Zala, Tolna és Hajdú-Bihar megyében.
Pozitívum, hogy tavaly a lakások átlagos alapterülete két és fél négyzetméterrel, 89 négyzetméterre nőtt; ezen belül a fővárosban 4,6 négyzetméter a növekedés. A vásárlók mindazonáltal továbbra is kicsiben gondolkodnak, különösen Budapesten: idén ott a hatvan négyzetméternél kisebb lakások aránya még mindig 57 százalék, míg a megyei jogú városok esetében 41 százalék.
Már a harmadik negyedéves adatok ismeretében visszaesést vártak a piaci szereplők, de még a legpesszimistább becslésnél is rosszabb eredményekkel zárult az év – mondta lapunknak Valkó Dávid. Az Otthon Centrum (OC) vezető elemzője szerint a piac mélyponton van, ennél nagyobb visszaesés már nem várható. Ezt igazolja, hogy a kereslet a gazdasági megszorítások hatására sem csökkent tavaly óta, a piacon továbbra is nagy az aktivitás, keresik a projektekhez a telkeket, vagyis egyelőre nem fogják vissza az építéseket. Más tendenciát vár idén Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke szerint a fizetőképes kereslet csökkenése miatt folytatódik a negatív tendencia. Erre utal, hogy a Malosz tagjai fokozatosan csökkentik építési tevékenységüket, ami a munkanélküliek számának növekedéséhez, ezáltal kieső adóbevételhez vezethet.
Nem számít az idén növekedésre Hajnal István sem. A Biggeorge’s-NV első embere szerint a kereslet csökkenése már korábban nagyszámú vállalkozói építkezés leállásához vezetett. Nagy kínálatból választhatnak azok, akik képesek felvállalni a lakásvásárlást vagy befektetési céllal vesznek lakáscélú ingatlant, így a minőség egyre fontosabb szempont, ami viszont szelektálódáshoz vezetett a piacon – tette hozzá. Hasonlóan vélekedik Valkó is, aki szerint emiatt a kisebb építőipari szereplők lehetnek bajban, a nagyberuházások tartják magukat. A KSH számai megfelelnek a korábbi várakozásainknak, miszerint a reáljövedelmek csökkenése miatt idén lassul a piac, az áraknál pedig stagnálásra számítunk – mondta lapunknak Murányi Ákos. A Duna House vezető elemzője szerint azonban lehetnek olyan jó területeken lévő beruházások – különösen új építésűek –, amelyeknél akár árat is tudnak emelni a piac szereplői. Murányi szerint érezhető az is, hogy egyes beruházók lassítják a projektek további szakaszainak kivitelezését.
Hajnal úgy gondolja, hogy a telek- és építőanyagárak, valamint az adóterhek emelkedése miatt drágulnak idén a lakások. Valkó azt tartja, hogy a lakásépítések számának visszaesése miatt csökkent az eladatlan, de már átadott lakások száma – az OC becslései szerint Budapesten ma 1430 ilyen ingatlan lehet, egy évvel ezelőtt viszont több mint kétezer volt.
