Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mivel az Alkotmánybíróság (Ab) nemcsak az elvárt adóra, hanem az adóelőleg-fizetésre vonatkozó jogszabályokat is megszüntette, nincs olyan, aminek alapján meg lehetne állapítani az első két hónapra eső adókötelezettséget – mondja Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere szerint ha a pénzügyi tárca be szeretné hajtani az összeget, meg kell határoznia az eljárás alapjait. A törtévre eső adó megállapításához évközi zárás szükséges, ami viszont csak jogszabályi felhatalmazás alapján képzelhető el. Az adószakértő szerint várhatóan ezt a szabályozást is megtámadják majd az Ab előtt.
Elvileg volna mód egy korrekciós határozat meghozatalára, amelyben a társas vállalkozásokra vonatkozó elvárt adó megsemmisítését visszamenőlegesen, a törvénymódosítás hatálybalépésének időpontjára rendelnék el az alkotmánybírák. Sereg András szóvivő szerint azonban a jogbiztonság érdekében a visszamenőlegességet csak nagyon indokolt esetben alkalmazná az Ab. Erre más esetekben sem nagyon volt példa, így az ügy lezártnak tekinthető – mondta lapunknak Sereg.
A határozat várhatóan ma jelenik meg a Magyar Közlönyben, vagyis a mai naptól tekinthető megsemmisítettnek a cégek elvárt adója. A taláros testület ugyanis csak a társas vállalkozások elvárt adójáról határozott, az nem érintette az szja-törvényt, amelyben az egyéni vállalkozásoknak írnak elő hasonló kötelezettséget. Ezzel kapcsolatban a szóvivő elmondta: e tárgyban is van egy beadvány a testület előtt (a VOSZ nyújtotta be), az ügy jelenleg az előadó alkotmánybírónál – a céges elvárt adót is „istápoló” Bihari Mihály elnöknél – van.
Az egyéni vállalkozókat érintő elvárt adón kívül még több, a Gyurcsány-csomagot érintő indítvánnyal kell foglalkoznia az Alkotmánybíróságnak a következő hetekben. Alkotmányossági kifogásokkal fordultak hozzá az októberi evaemelés, a dupla járulékalap, a családi adókedvezmény, valamint a vállalkozások és a magánszemélyek 4 százalékos szolidaritási adója miatt (utóbbiakat külön ügyként kezelik). Külön indítványban támadták meg továbbá a kormány jogalkotási technikáját, nevezetesen hogy abba nem vonták be az érdekképviseleteket. Szakértők szerint az Ab gyakorlatából arra lehet következtetni, hogy amennyiben a vizsgált adók esetében megsemmisítésről születne határozat, az nem lenne visszamenőleges hatályú, vagyis a határozat kihirdetésének napjáig a megemelt evát, illetve a dupla járulékalapot kellene fizetni.
