Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Biztonsági kűrt futott tegnapi parlamenti meghallgatásán Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltje, ami elég volt ahhoz, hogy a kormánypártok mellett az ellenzék egy részének szimpátiáját is elnyerje. A költségvetési és a gazdasági bizottság együttes ülésén a tagok több mint kétharmada támogatta Simort, és még a Fidesz kevésbé elégedett képviselői is tartózkodtak a szavazáskor. Az ellenzék megelőlegezett bizalma azért is meglepő lehetett, mivel a monetáris tanács (MT) legutóbbi bővítésekor a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által javasolt tagok közül csak Csáki Csaba kapott néhány tartózkodást, a többiekkel kapcsolatban egységesen elutasító volt az ellenzék.
Simor András, akit szintén Gyurcsány javasolt a jegybankelnöki posztra, szűkszavúan nyilatkozott a döntés után. A részleges ellenzéki támogatást hozó bizottsági szavazás kapcsán a NAPI Gazdaságnak azt mondta: nem tudja, milyen szokások alakultak ki a személyi döntések esetében, így azt sem tudja, hogy mennyire volt váratlan a pozitív közhangulat. A lényeg az, hogy a többség támogatott – tette hozzá. Az elnökjelölt az árfolyam-politikára vagy az MNB szervezeti struktúrájára, illetve az új vezető közgazdász személyére vonatkozó újságírói kérdésekre is kitérő választ adott, időt kért a tájékozódáshoz.
Maga a meghallgatás nem bővelkedett a váratlan eseményekben. A jegybankelnök feladataival és az MNB céljaival kapcsolatban Simor kommentár nélkül ismételte el a jegybanktörvényben leírtakat, azaz megerősítette az árstabilitási cél elsőbbségét minden más céllal szemben. A jelölt támogatta a középtávú inflációs célkitűzés rendszerét és elengedhetetlennek tartotta a jegybank függetlenségét, ami azonban nem csorbul, ha rendszeres konzultációt folytat a kormánnyal. Az árfolyam-politikával kapcsolatban – ismét csak a jegybanktörvénynek megfelelően – arról beszélt, hogy nincs árfolyamcélja a jegybanknak, de azt is fontosnak tartotta, hogy az árfolyam „ne tegye versenyképtelenné” a magyar gazdaságot. A Járai Zsigmond távozó jegybankelnök által fémjelzett „héja” irányzathoz képest Simornak csak egyetlen nyilatkozata utalt váltásra: eszerint lehet olyan eset, például ársokkok alkalmával, amikor a monetáris politika rövid távon nem tud reagálni, és csak középtávon lehet visszatérni az árstabilitáshoz. El tudnék képzelni egy más módon összeállított monetáris tanácsot – válaszolta egy képviselői kérdésre Simor, aki szerint jó lenne, ha az MNB elnöke nagyobb szerephez jutna az MT-tagok jelölésében. Ugyanakkor a meglévő tagsággal kell együtt dolgoznunk, s együtt kell a legjobb eredményt elérnünk, amire törekedni is fogok – tette hozzá.
A jegybankelnöki kommunikációs stratégiával kapcsolatban Simor úgy fogalmazott, hogy nem túl gyakran, de mindig meg fog szólalni, ha szükség lesz rá. A sajtóértesülésekre reagálva a jelölt kijelentette, hogy soha nem volt párttag, és a nemzetbiztonsági szervekkel sem került semmilyen kapcsolatba.
