Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jóllehet a magyar gazdaság évek óta növekedési pályán áll, a foglalkoztatottsági ráta makacsul tartósan alacsony, 2005-ben 56,9 százalék volt – állapítja meg az Európai Bizottság szociálpolitika jelentése. Csütörtökön a szakminiszterek az EU történetében első alkalommal fogadnak el országokra lebontott integrált nemzeti ajánlásokat, amelyek az oktatástól az egészségügyig a szélesebb szociálpolitika területeit érintik, és a foglalkoztatottság javítását szolgálják.
A magyar állapotok bírálatában a reform-erőfeszítések némelyike dicséretet is kap, ám az összkép inkább borús. A munkanélküliség és a szegénység egymást erősítő triviális összefüggéséből négy faktort emelnek ki: az oktatást, az egészségügyet, a földrajzi determinációt és az etnikai hovatartozást.
Magyarországnak mind a négy területen jelentős tennivalói vannak. Az EU-n belül a magyar régiók szerinti munkaerőpiac széttagoltsága a második legrosszabb, és még elkeserítőbb a régiókon belüli különbség. Ebből pedig logikusan következik a szegénység ismérveinek jelenléte: ahol nincs munka, ott alacsony a jövedelemszint, hiányoznak a szociális ellátások, feltűnő a lakáshiány. Az elmaradott területeken túlreprezentált a roma kisebbség, amelyet ráadásul a szegregáció is sújt.
Dicséri viszont a jelentés a családtámogatás új rendszerét, amely gondoskodik arról, hogy a legrászorultabbakhoz jusson el a segítség, mert ez sikeresebb, mint amikor az adókedvezményben értelemszerűen csak az adózók részesülhettek. Ugyanakkor – int a jelentés – ügyelni kell arra, hogy a szegénységet ne örökölje a következő nemzedék. Bár az iskolát idő előtt elhagyók aránya az EU-átlag alatt van, ez nem vonatkozik a romákra.
A nyugdíjreformról a jelentés megállapítja, hogy a foglalkoztatottság javítása érdekében fékezni kell a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét, és gyanús a leszázalékoltak magas aránya is.
