Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Minden idők legeredményesebb évét zárta tavaly a vámhatóság a bevételek teljesítése szempontjából. Mi a siker titka?
– A vámhatóságnak alapvetően a jövedéki termékekre kell koncentrálnia, a bevételek jelentős részét ugyanis az üzemanyag, illetve a dohányipari termékek és a szeszes ital után befizetett jövedéki adó teszi ki. A legnagyobb problémát az okozta, hogy az északkeleti, elsősorban az ukrán határszakaszról az adózatlan és Magyarországon illegálisan forgalomba kerülő termékek, főként cigaretta és kőolajszármazékok áramlottak be. A mennyiségről annyit mondanék, hogy a 2005 tavaszán útjára indított mobil laborjaink mintát vettek a járművek, munkagépek üzemanyagtartályából, és csaknem minden másodikban külföldről származó üzemanyagot találtak. Mára az arány 3 százalékra csökkent, vagyis jelentősen visszaszorult az üzemanyag-csempészet. Tavaly júniusban jött a nagy áttörés: már a határon, a vámellenőrzéssel egyidejűleg bevezették a jövedéki ellenőrzést. Hatékony fegyvernek bizonyult, ez vette el igazán a csempészek kedvét a próbálkozástól. Főként azok szorultak ki a forgalomból, akik főfoglalkozásként űzték a csempészetet.
Az elmúlt évben útjára indított Forgószél nevű akció is jelentős eredményeket hozott. A legfontosabb bűnüldöző partnereinkkel, vagyis a határőrséggel, a rendőrséggel, illetve a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatával összeraktuk az információinkat és kijelöltük, hol érdemes illegális cigarettaszállítmányokat, -lerakatokat és szervezett csempészköröket keresni.
– Az idei költségvetésben a regisztrációs adót leszámítva az összes bevételi előirányzatuk jóval magasabb a tavalyinál. Okozhat problémát a jutalomhoz szükséges feltételek teljesítése?
– Reményeim szerint teljesítjük a megemelt előirányzatot. A legnagyobb kihívást idén Románia januári uniós csatlakozása jelenti. A veszélyeztetett határszakaszon megszűnt a vámellenőrzés, pedig onnan korábban is sok adózatlan termék jutott be az országba. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a szomszédos ország 2009 végéig kapott felmentést az EU-tól a minimális cigarettaadó bevezetése alól. A vámellenőrzések megszűnése miatt csak nehezebben, nagyobb erőkkel tudjuk a tavalyihoz hasonló állapotot fenntartani, de egyelőre álljuk a sarat.
– A román csatlakozás óta eltelt egy hónapban mit tapasztaltak a jövedéki ellenőrzések során?
– Információink szerint jelentős mennyiségű adózatlan készletet halmoztak fel, de egyelőre arra várnak, hogy lazuljon az ellenőrzés.
– Románia 2009 végéig kapott derogációt az adó bevezetésére. Addig fenn kell tartani a fokozott jelenlétet a határon?
– Nehéz megjósolni. Fontos dátum 2009. december 31-e, de a döntés függ attól is, hogy Románia milyen ütemben vezeti be a minimális adót. Amíg nagyobb felhalmozott készletekről tudunk, indokolt a fokozott jelenlét, akár a derogáció lejárta után is. Egyébként Magyarországgal szemben is bevezettek hasonló korlátozásokat és ellenőrzéseket a csatlakozás idején.
– Tavaly a regisztrációs adó tekintetében utóellenőrzéseket kellett végezniük a tömeges csalások miatt. Milyen tapasztalatokkal zárultak a vizsgálatok?
– Nem tártunk fel jelentős mennyiségű adóhiányt. Mintegy fél millió járművet hoztak be 2004 februárja és 2005 decembere között, ebből több mint 28 ezer gyanús ügyletnek jártunk utána. A vizsgálatok több mint hatvan százaléka lezárult, és mindössze 257 esetben derült fény visszaélésre, további 586 ügyben pedig újabb gyanú merült fel. Több mint 176 millió forintnyi regisztrációsadó-hiányt tártunk fel.
– A gépjármű-forgalmazók szerint problémák lesznek a regisztrációs adó visszaigénylésével, mert az esetek többségében nem tüntetik fel a számlán az áthárított adó összegét, vagyis nem lehet bizonyítani, hogy végül is kit terhelt az adófizetés.
– Nehezen tudom elképzelni, hogy semmilyen bizonylat sincs az érintettek kezében. Alapesetben a vámhivatal mérlegeli a körülményeket, a benyújtott dokumentumokat, és annak alapján hozza meg a döntést. Az ügyfeleknek jogorvoslati lehetőségük is van, vagyis vitás esetben a bírósághoz fordulhatnak. Nem várok komoly fennakadást, inkább attól tartok, hogy mindenki az első pillanatban, február 15-én igyekszik majd elintézni a visszaigénylést. Nem tudunk egyszerre 70 ezer üggyel foglalkozni.
– Korábban kiemelt feladataként említette a vámszolgáltatások minőségének emelését. Milyen előrelépés várható ebben az ügyben?
– Az elmúlt évben is elég komoly lépéseket tettünk, ma már egyszerűbb és gyorsabb az ügyintézés. Ha az ügyfél megfelelő előélettel rendelkezik, arra is lehetőség van, hogy a vámhivatal ellenőrzés nélkül fogadja el az árunyilatkozatát.
Az elektronikus alkalmazások terén is áttörés várható idén, szeretnénk teljes körűvé tenni az e-ügyintézés lehetőségét a vámeljárások – legalább az export és import tekintetében –, valamint a regisztrációs adónál és a jövedéki terület egy részén. Szeretnénk, ha ehhez kapcsolódva megvalósulna az elektronikus fizetés. Ez talán a legnehezebb célkitűzés, mert nemcsak rajtunk és az ügyfeleken múlik, hanem a banki szférán is. Nehezen és lassan haladnak a megbeszélések, de bízom benne, hogy legkésőbb az év második felére találunk megoldást, és az év végére az unió élvonalába tartozunk.
– Az ügyfelek hány százalékánál alkalmazzák az ellenőrzés nélküli, egyszerűsített eljárást?
– Szeptember elseje óta adott a lehetőség, ezért összesített adatokkal még nem rendelkezünk. A vámhivatal ügyfelenként mérlegeli az egyszerűsített eljárás lehetőségét. Jelenleg az árukat a vámkezelési helyekre kell szállítani, ezen is szeretnénk egyszerűsíteni. Eddig illeszkedtünk a logisztikai központokhoz, de még egy lépéssel továbbmennénk, és az ügyfél igényei szerinti helyen végeznénk el a vámkezelést: például az importőr telephelyén, amíg a kamionról a raktárba pakolják az árut.
– A fejlesztésekre és beruházásokra szánt kiadásaik nem nőnek idén. Az e-ügyintézés informatikai hátterének kialakítására van pénz?
– Talán mindenkinél jobb helyzetben vagyunk e tekintetben, mivel mindent házon belül fejlesztünk. Persze ez sincs ingyen, és számos kiegészítő szoftvert be kell szereznünk. Ha valamit nem tudunk saját költségvetésből megoldani, akkor majd uniós forrásokra pályázunk. Ennek eredménytől függ, hogy milyen ütemben tudunk haladni a fejlesztéssel. Úgy szeretnénk megoldani a kérdést, hogy ügyféloldalon ne jelentsen pluszköltséget.
– Tavaly szeptemberben vették át a nyomozati jogkört, csaknem minden pénzügyi bűncselekmény tekintetében. Azóta milyen az együttműködésük az adóhatósággal?
– Már akkor új lendületet vett, amikor a vámhatóság is felhatalmazást kapott önálló ellenőrzésekre, gyakorlatilag az összes adónem tekintetében. Az adóhatóssággal rendszeresen szervezünk ad hoc akciókat, a rapid csoportunk pedig állandóan működik. Amióta a pénzügyi bűncselekmények szinte teljes köre hozzánk tartozik, a kapcsolat még szorosabbá vált, hiszen az APEH az általa észlelt eseteket nálunk jelenti fel.
– A vagyonosodási vizsgálatok elvégzésében tudnak segítséget nyújtani a revizoroknak?
– Igen. Igyekszünk megadni minden rendelkezésünkre álló információt.
– Konkrétan milyen információkat?
– Nem mondhatom el.
– Azok a veszélyeztetettek, akik több millió forintnyi jövedéki adót csaltak el korábban?
– Általános és háttér-információkat is szolgáltatunk.
– Mekkora gondot jelent a korrupció a vámhatóságnál?
– A vámosok kicsit veszélyeztetettebbek, mint az átlag, mert jelentős pénzösszegekkel dolgoznak. Az elmúlt években fokozatosan csökkent a korrupció, de tavaly ismét növekedésnek indult, mind a feltárt ügyek, mind az érintett személyek számát tekintve. A román csatlakozás kapcsán lehetett némi bizonytalanság, remélem csak átmeneti jelenség volt. Egyébként az uniós csatlakozás idején is volt egy hullámvölgy. Ha kiszámíthatóbbak a viszonyok, vagyis a kollégák biztosnak látják a jövőt, a korrupció érzékelhetően csökken.
(Az interjú teljes szövege a www.napi.hu oldalon olvasható.)
