Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az október óta tartó béralkuban a múlt pénteken először közeledett a felek álláspontja annyira, hogy esélyesnek látszott a megállapodás. A munkáltatók a bruttó kereset emelésére tett korábbi, 4–7 százalékos ajánlatuk felső határát 8 százalékra módosították, majd hosszú, zárt ajtók mögötti kétoldalú egyeztetés után a szakszervezetek jelentősen visszavettek korábbi, 8–11 százalékos igényükből és 6–9 százalékos ajánlatot tettek. Ezzel tulajdonképpen elfogadták a korábban elutasított reálbércsökkenést, hiszen inflációközeli, 6,3 százalékos emelés esetén a munkavállalókat sújtó 3,5 százalékos járulékemelés miatt a nettó reálkereset visszaesik. Átfedés már van az ajánlások között, de a szakszervezetek a sáv alját, a munkaadók pedig a közepét igazítanák az inflációhoz. A munkáltatók azzal is számolnak, hogy a tényleges bérfejlesztés minden évben meghaladta az OÉT-ajánlást, ezért sem mennének fel 6 százalékra – mondta lapunknak Rolek Ferenc. A munkaadók szóvivője szerint van esély a megállapodásra, mivel a szakszervezetek ajánlása közel került a gazdasági realitásokhoz. Lapunk információi szerint a két legnagyobb munkáltatói érdekképviselet, az MGYOSZ és a VOSZ rugalmasabb álláspontot képvisel, az ÁFEOSZ és a KISOSZ viszont nem fogadná el az inflációközeli alsó határt.
Abban a kormányzati, a munkavállalói és a munkaadói oldal is egyetért, hogy az országos ajánlás elfogadásának január végéig van értelme – a következő fordulót január 26-ára tűzték ki –, ebben az esetben még érdemben befolyásolni kívánják az ágazati és a helyi, vállalati bértárgyalásokat. Az országos bérajánlás hiányában helyi szinten szabad béralku kezdődik, ami konfliktusokkal, sztrájkokkal jár majd, ennek az előjelei már meg is mutatkoztak – mondta lapunknak Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy véli, az állami és önkormányzati cégeknél igazodási pont nélkül a munkáltatók ajánlata a nulla felé tendál majd, miközben a szakszervezetek komoly követelésekkel lépnek fel.
A kormány a konvergenciaprogram 4 százalékos reálbércsökkenésről szóló előirányzatára, valamint az egyes állami vállalatoknál és a mezőgazdasági ágazatban már elfogadott ajánlásokra tekintettel korábban 5,5–9 százalékos sávot jelölt meg, de kész javaslatának módosítására. Kivétel a közszféra, ahol a kormány idén az illetmények befagyasztásával számol (ez csak képletesen igaz, mert tavaly szeptemberben 4 százalékkal emelték az alapilletményt, és ennek a kétharmada az idei évben teljesül). Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala még november közepén alakított sztrájkbizottságot, hogy a közszférában megőrizze a keresetek reálértékét. Erről a későbbi tárgyalások során lemondtak az érintett szakszervezetek, ma már a 6,5 százalékos bérfejlesztéssel is megelégednének. A megegyezésre január végéig vár a sztrájkbizottság, annak híján február 21-ére országos általános sztrájkot hirdet, amelyre a rendszerváltás óta nem akadt példa – mondta lapunknak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.
