Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete 2003 és 2005 között stabil volt, ezt azonban csak az eladósodás növelésével tudta fenntartani – derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. Szemben a központi kormányzatnál az előző években megszokott gyakorlattal, a teljesítéshez képest a Városháza a bevételeket alul-, míg a kiadásokat felültervezte, így működési költségvetésének egyenlege az időszakban végig pozitív volt. A működési többlet ugyanakkor nem volt elegendő a beruházások finanszírozására, még az évi 20–40 milliárdos értékpapír-bevételekkel együtt sem. A fejlesztésekhez így külföldi bankoktól – elsősorban az EIB-től és Világbanktól – vett fel hiteleket az önkormányzat. A 2003-as csaknem húszmilliárdos eladósodási növekmény többek között a szennyvízcsatorna-beruházásokhoz és a 2-es metró felújításához kapcsolódva 2006 végéig további mintegy 70 milliárd forinttal emelkedett. A tavalyra tervezett 28,4 milliárdos adósságbővülésből 19,7 milliárd forintot tettek ki egyes infrastrukturális fejlesztések (köztük a villamosbeszerzés), míg a 4-es metró építkezéséhez kapcsolódva 5,3 milliárd forint hitelt hívott le a főváros.
A budapesti önkormányzat ezzel együtt bőven belül maradt az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások törvényben szabályozott felső határán, azaz nem lépte át a rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett saját bevétel 70 százalékát (ez hozzávetőlegesen évi 55-60 milliárd forintot jelent). A hitelplafonhoz csak 2003-ban került közel, azóta éves szinten a „veszélyességi” határérték felét sem éri el az adósságnövekmény.
