Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Éves szinten 150–200 millió forint többletkiadást jelent, hogy a minisztériumok nem végezték el saját belső pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzésüket – tudta meg lapunk számvevőszéki forrásból. A megbízhatósági ellenőrzések évenkénti és teljes körű végrehajtását a belső ellenőrzésről szóló 2003-as kormányrendelet szerint 2010-re kellene biztosítani a teljes államháztartásra kiterjedően, jelenleg azonban ez még csak a kiadási előirányzatok 72-73, míg a bevételi előirányzatok 90-92 százalékánál történik meg. A kiadási előirányzatoknál meglévő elmaradás oka az, hogy a minisztériumok által felügyelt intézményekre csak lassan sikerül kiterjeszteni a rájuk is kötelező érvényű szabályozást. A módszertant brit példa alapján kidolgozó Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetői mindössze néhány minisztériumról szólnak elismeréssel – ide sorolható az agrár-, a honvédelmi és a volt belügyi tárca –, ezeknél a szervezeteknél ugyanis általában maga a miniszter állt a folyamat élére és vett részt az egyeztetéseken. Más esetekben ugyanakkor súlyos elmaradásokról adnak hírt a számvevőszéki jelentések. A 2005-ös zárszámadásban például az akkor még ICSSZEM nevet viselő szociális csúcstárca esetében állapították meg a revizorok, hogy a többtucatnyi könyvelési hiba és szabályáthágás miatt a tárca beszámolója vagyoni és pénzügyi helyzetéről nem ad megbízható és valós képet.
Látva az elmaradást, az ÁSZ a kormány jóváhagyásával maga vette kezébe az irányítást és saját erőforrásait átcsoportosítva kiemelt helyen szerepelteti a financial audit típusú ellenőrzéseket 2007-es ellenőrzési tervében. Nominális értéken csökkenő költségvetési támogatása és növekvő feladatai mellett ugyanakkor ezt már nem tudja saját státusban lévő munkavállalóival elvégeztetni, így a Pénzügyminisztérium céltámogatását is felhasználva külsősöket vonnak be az ellenőrzésekbe. Bár a külsős szakértők végzettségére vonatkozóan nincsenek szigorú előírások, szakmai tapasztalataik alapján elsősorban könyvvizsgálók jöhetnek szóba a feladatra. Az ő segítségükre is szükség lesz, hogy idén újabb 460-470 milliárd forintnyi kiadásra terjeszthessék ki a megbízhatósági ellenőrzést. Az ÁSZ-nál azt ígérik, hogy 2009–2010 fordulójára, a rendeletben előírt határidőre százszázalékosra tudják emelni a szabályszerűségi ellenőrzések lefedettségét.
