Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi 5–8 százalékosnál alacsonyabb, 3,5–6 százalékos bruttó béremelési ajánlással indítottak a munkáltatók az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt pénteki ülésén. Az oldal a visszalépést többek között azzal indokolta, hogy a garantált bérminimum ügyében nem született megállapodás. A cégek még nem döntöttek arról, hogyan gazdálkodják ki a bérminimum emeléséből fakadó többletköltségeket, a problémás ágazatokban – például a kereskedelemben – jöhet a béren kívüli juttatások megvonása és elbocsátás is – mondta lapunknak Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője. A kormány a konvergenciaprogramban előirányzott 4 százalékos reálbércsökkenés, valamint az egyes állami vállalatoknál és a mezőgazdasági ágazatban már elfogadott ajánlásokra tekintettel 5,5–9 százalékos sávot jelölt meg. A szakszervezetek szerint a versenyszférában a gazdaság és a munkatermelékenység prognosztizált növekedése mellett elfogadhatatlan a reálbérek csökkenése.
Hosszas, zárt ajtós kétoldalú egyeztetés után a munkáltatói szövetségek 4–7 százalékos, a szakszervezetek 8–11 százalékos bruttó béremelési javaslattal álltak elő.
A következő plenáris tárgyalás január 19-én lesz, addig az egyes érdekképviseletek testületi döntést kérnek a lehetséges kompromisszumról. Megállapodásnak a hónap végéig van értelme – mondta lapunknak Borsik János. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint a megegyezés lenne az igazi válasz a köztársasági elnök lépésére. Sólyom László alkotmányossági kifogások miatt nem írta alá az OÉT-ról, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszédről szóló törvényt. A kormány és a szociális partnerek nem kommentálták a döntést, inkább megvárják az Alkotmánybíróság döntését.
