Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság becslései szerint az adócsalások miatt közösségi szinten évente 200–250 milliárd euró vész el, amelyből 60 milliárd eurót tesz ki az áfaszabályok kijátszásához kapcsolódó összeg. A csatlakozás óta Magyarországon is megjelent a csalások két újabb fajtája, az úgynevezett hiányzó kereskedő módszer, illetve ennek a továbbfejlesztett verziója, amit körhintacsalásnak neveztek el, mivel ugyanazon, sokszor csak papíron létező áru folyamatos utaztatásával többször is „megfejik” a tagállomok büdzséjét. A jövedelmező bűntényhez legalább két tagállamban alapítanak néhány fiktív vállalkozást, amelyek főként kis helyigényű és nagy értékű terméket – például számítástechnikai alkatrészeket vagy mobiltelefonokat – forgalmaznak. Az egyik cég eladja a másik tagállamban lévő cégnek az árut, ami a közösségi szabályok szerint nem áfaköteles. Az adót a beszerzést végző kereskedőnek kell bevallania és megfizetnie a saját tagállamában, de a csalók, vagyis a „hiányzó kereskedők” ezt elmulasztják. Belföldön továbbértékesítik a terméket, a vevő megfizeti nekik az áfát, de azt nem vallják be, vagy bevallják ugyan, de nem fizetik meg a költségvetésnek – magyarázta lapunknak Cedric Andrew. Nagy-Britannia adó- és vámhivatalának szakértője szerint a csalás elterjedtebb és jövedelmezőbb fajtája, amikor belföldön több cégen is továbbszámlázzák az árut növekvő áfatartalommal, majd a belföldi értékesítéseket látszólag egy újabb közösségi értékesítés követi, amit nem terhel áfafizetési kötelezettség, vagyis a cég visszaigényelheti az adót, amit a fiktív cégek meg sem fizettek. A körhintacsalás során az értékesítési láncon többször körbeszámlázzák az árut, és csak ezt követően igényli vissza a felgyülemlett áfát egy közösségi értékesítő vagy exportáló cég.
Előfordul, hogy Magyarországon igénylik vissza jogosulatlanul az áfát, de nincs adat a csalások nagyságrendjéről – tudtuk meg az APEH illetékesétől. Találkoztak már olyan esettel, amikor Magyarországról indították útjára az árukat. Az áfacsalás elleni harcot nehezíti, hogy a cégek többsége negyedévente tesz áfabevallást, és ha nem fizetik be az adót, az adóhivatal felszólításáig megint csak eltelhet néhány hónap. Az APEH szerint az áfaalanyok bevallási adatait a tagállamok adóhatóságai negyedévente megküldik egymásnak, de akad olyan tagország, amely a beszerzésekről és értékesítésekről nem ad információt.
