Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bejött a könyvelőirodák jóslata: az evázók hűségesek maradtak választottjukhoz. A több mint százezres körből mindössze harmincan jelezték az adóhatóságnak, hogy januártól kilépnek az adónem hatálya alól, miközben a jövő évtől négyezer cég, illetve egyéni vállalkozó szeretne újonnan evázni. Amennyiben a jelentkezők minden kritériumnak megfelelnek, az evázók száma jövőre mintegy 4 százalékkal nő.
Az adóalanyok létszámának alakulásából úgy tűnik, lecsengőben van az evaláz. Az indulást követő években még 20–30 százalékkal növelték az újak az evatábort, az utóbbi két évben viszont már csak 4–7 százalékkal gyarapodtak az adózók. Valószínű tehát, hogy az evaklub elérte kapacitásainak határait: aki akart, az elmúlt években szerzett magának evás vállalkozást. A belépés egyik feltétele ugyanis az volt, hogy a vállalkozás legalább két éve működjön, márpedig az adó bevezetése óta eltelt négy év ennek a feltételnek a teljesítéséhez még egy frissen alapított vállalkozás esetében is bőven elegendő volt. Az adóalannyá válás korlátai (árbevétel, tulajdonosváltozások) miatt a mostaninál nem lesz nagyobb az evaklub, hacsak a kormány nem változtat a feltételeken. Hivatalos helyen azonban roppant óvatosan fogalmaznak az eva (és az ekho) jövőjéről, miszerint nincs napirenden a megváltoztatásuk. Szakértők egy része mindenesetre az adórendszerben „idegen testként” tekint az említett két elvonási formára. Azt viszont nem vitatják, hogy az eva népszerűségének oka, hogy a nagyarányú emelés ellenére (15-ről 25 százalékra nőtt októbertől az adókulcs) még mindig a legkedvezőbb adózási formának számít, ráadásul kevés adminisztrációt igényel.
Év közben több mint 1800 evázó lépett ki az evakörből az adónem kulcsának 10 százalékpontos emelése miatt, számuk kicsivel bővült a december 20-ai határidőig. Ők két évig nem választhatják újra ezt az adózási formát.
