Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pénteken a Moody’s egy fokozattal leminősítette Magyarország szuverén adósosztályzatát, az új besorolás az eddigi A1 helyett A2, stabil kilátással (a Fitchnél BBB+ a magyar osztályzat). A piac már záráshoz készülődött, így nem tudott komolyabbat gyengülni a forint. A bejelentés előtt 252,50/60 forint körül jegyezték az eurót, utána 253,70 forintra erősödött a közös deviza, majd 253,15 forintra korrigált. Csak néhány befektető volt aktív. Elemzők szerint a piacok számára valószínűleg nem jelentett meglepetést az október óta lebegtetett visszaminősítés, a valódi reakcióra azonban csak az ünnepek után lehet számítani.
Mindezzel együtt az év végére nagyjából visszatért az euró jegyzése oda, ahol a tavalyi évet zárta, illetve 2006-ot nyitotta. Közben azonban 8–10 százalék körüli mozgásokat is produkált a jegyzés, az árfolyam nagyjából szabályos, június végi éves, majd augusztus vége előtti köztes csúccsal emelkedő-ereszkedő görbét rajzol. A kurzus mozgását alapvetően két tényező határozta meg, egyrészt a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság alakulása és a feltörekvő piacok megítélése, illetve a konvergenciaprogram körüli hercehurca.
Az idei első negyedévben alapvetően a nemzetközi hangulat határozta meg a jegyzést, január végéig 249 és 251 forint között maradt a közös deviza árfolyama. Majd a március elejéig mutatkozó lefelé irányuló trend a hónap közepén komoly esésbe torkollott, globális hangulatváltás következett be. A világszerte erősödő kamatemelési várakozások és a rossz fundamentumok miatt ekkor cseppet sem volt megnyugtató a magyar fizetőeszköz helyzete. Szélsőséges esetben 300 forintos eurót sem tartottak kizártnak ebben az időszakban, emellett két számjegyű alapkamatot is emlegettek. Az euró köztes csúcsot ért el április 6-án, amikor 269,34 forinton is jegyezték.
Ezután április-májusban erős legyezés következett (260,6 és 269,5 forint között járt az euró), majd május végétől erős és meredek gyengülés következett, a hatodik hónap utolsó harmadáig mintegy 8 százalékkal ért kevesebbet a forint az euróval szemben. Elemzők szerint a csúszdát a választások után bejelentett kiigazítási intézkedések ambivalens fogadtatása mellett regionális hatások is okozták. A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban leginkább az átfogó, strukturális reformokra utaló jelek hiánya „tett be” a nemzeti devizának. Nem segített a hazai devizának az sem, hogy Gyurcsány Ferenc jelezte: gyengébb forintra számít – a kormányfő e megnyilatkozását később sikertelenül próbálták korrigálni. Az árfolyam a 2003-as sáveltolás óta nem látott mélységekben járt, több történelmi rekordot is felállítottt, június 29-én érte el mélypontját, akkor 285,15 forinton jegyezték az eurót.
Augusztus második felében felerősödtek a készülő új konvergenciaprogramról szóló pesszimista találgatások. Felerősödött az euró bevezetésének időpontja körüli bizonytalanság, valamint a csúsztatás esélye, ami aztán később a lebegtetésbe torkollt. Emellett kezdett hatni az önkormányzati választások közeledte. E folyamat stabil esést követően 280,35 forintos euróval augusztus 21-én érte el csúcspontját. Innentől viszont enyhe, hullámzásokkal teli erősödési folyamat indult, amely az év végéig a forint tíz százalék körüli izmosodását hozta. Valamelyest kezdett kibontakozni a reformfolyamat, a fiskus mindinkább hihetővé vált, és – némiképp meglepő módon – az őszi belpolitikai zűrzavar és az utcai zavargások sem törték meg az erősödést. Ehhez a jegybank is hozzátette a magáét és „hozta” a kamatemeléseket.
