Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlament előtt levő törvényjavaslat megváltoztatja a nyugdíj számításának módját. A részlegesről a teljes valorizációra térnek át, vagyis ezentúl nem a nyugdíjba vonulás előtti második évhez igazítják a – nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti években elért – kereseteket a nyugdíjalap kiszámítása során, hanem a nyugdíjba vonulást megelőző év lesz a „horgony” minden ezt megelőző évre nézve. Ahhoz tehát, hogy a 2008 januárjától nyugdíjassá váló járandóságát ki lehessen számolni, a valorizáció végrehajtásához ismerni kellene az előző év, tehát a 2007-es országos nettó átlagkereseti adatot (a jogosultak általában a naptári évfordulót választják a nyugdíjaslét elkezdéséhez, így sok embert érint ez a változás).
A Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, hivatalos adat azonban csak a tárgyhónapot követő második hónapban jelenik meg, vagyis a 2007. decemberi nettó átlagkereset, ezzel együtt az egész éves adat legkorábban 2008. februárban lesz ismert.
Az induló nyugdíjak megállapítását, az ehhez szükséges valorizációs kulcsot tehát tényadatok hiányában becsülni lehet csak, vagyis a rendszer magában hordozza az évközi kiigazítás szükségét – még ha erről a benyújtott javaslatban nem is esik szó. Kérdés, a kormány hogyan jár el: dönthet úgy, hogy alulbecsüli az induló nyugdíj mértékét, s évközben egészíti ki a szükséges mértékre a nyugdíjat (mint teszi azt most is, a nyugdíjemelés kiszámításához használt svájci indexálás alkalmazásával, ha a nettó bér vagy az infláció eltér a tervezettől), vagy visszavesz a járandóságból, ha esetleg felüllövik a nyugdíjakat. Utóbbi kapcsán szakértők megjegyzik, politikailag nehezen vállalható döntés lenne egy már megadott járandóság visszavétele.
A teljes valorizáció 2,5–4,5 százalékkal felfelé húzza a nyugdíjalapot, de egyéb változások 12–15 százalékkal mérséklik azt. A jövőben ugyanis már nemcsak az szja-t, hanem a keresetek utáni járulékokat sem fogják figyelembe venni a nyugdíjalapban; ennek negatív hatásán valamit enyhít, hogy az szja-t nem (a mostani szabályozásnak megfelelően) a bruttó, hanem a járulékokkal csökkentett összegre vetítve állapítják és vonják majd le.
A törvényjavaslat 2007-ben még nem nyúl bele mélyen a nyugdíjszámítás módszertanába (ettől az évtől viszont a saját jogú nyugdíj mellett munkát vállalónak fizetnie kell a járulékokat), az első komolyabb változások 2008-tól várhatók, ha a benyújtott formában fogadják el az előterjesztést. A járulékfizetés során azonban figyelembe kell majd venni a dupla járulékalapot: azaz jövőre legalább 131 ezer forint után kell járulékot utalni, hacsak a munkaadó be nem jelenti az adóhivatalnak, hogy ennél kisebb járulékalap után tud csak fizetni (s ennek terhe vonatkozik a munkavállalókra is).
Szakértők kétségbe vonják az ösztönző hatását annak a tervezett intézkedésnek, amely szerint a korhatár alatti nyugdíjban részesülőknek kereső tevékenységük ideje alatt szüneteltetniük kell a nyugdíjat (pontosabban csak eseti jelleggel, a minimálbér szintjéig szerezhetnek biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet), viszont később, a nyugdíjukban ezt kompenzálják: ennek éves összege az átlagkereset mellett ugyanis mindössze 7200 forint, azaz havi 600 forint pluszt jelent. Ettől biztosan nem fognak tartósan a munkaerőpiacon maradni az érintettek.
A nyugdíjtól való „eltiltás” kereső tevékenység esetén 2008-tól válik hatályossá, ám egészen 2010-ig kapnak amnesztiát a rendelkezés alól azok, akik 2008 január 1. előtt váltak nyugdíjassá. Ők a törvényjavaslat szövege szerint „az új élethelyzethez alkalmazkodásra felkészülés érdekében” mentesülnek a kötelezettség alól. A kereső tevékenységet egyébként a nyugdíjasnak be kell jelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz – ha elfelejtkezik róla, mulasztási bírságot rónak ki rá, és a jogalap nélkül felvett nyugdíjat is visszafizettetik vele.
