Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lapunk birtokába került kormány-előterjesztés szerint az előrehozott öregségi nyugdíjra a jövőben csak az irányadó nyugdíjkorhatárt két évvel megelőzően válhatnak jogosulttá az érintettek. Ennek az ellátásnak az igénybevételi korhatára 2009-től a nők esetében 59, a férfiaknál továbbra is 60 év lesz (a hatályos törvény szerint utóbbi is 59 évre csökkent volna). Ehhez zárkózik fel 2012-től a nők korhatára is.
Az előrehozott öregségi nyugdíj korhatára a jövőben automatikusan igazodik az irányadó korhatár változásához. A 2008 után megállapított előrehozott járandóságok mértékén is kurtítanak, mégpedig havi 0,3–0,4 százalékkal, hogy így is ösztönözzenek a minél későbbi nyugdíjba vonulásra. Ezért megmarad a 62 év felett járó havi 0,5 százalékos „nyugdíjpótlék” intézménye, azaz ennyivel honorálja az állam a munkaerőpiacon maradást.
2007-től korkedvezményes nyugdíjra új jogosultságot alapesetben nem lehet szerezni, de bizonyos, jogosultságot biztosító, munkában eltöltött időt (8–10 év) továbbra is elismerne a rendszer, sőt ez év végéig a 2 évnyi munkaidő is ér majd 0,5 év korkedvezményt. A kormány elé kerülő javaslat akkor biztosítana lehetőséget korkedvezmény érvényesítésére, ha azt a jogosult munkaadója a nyugdíjbiztosítótól megvásárolja.
Változna a rokkantnyugdíj-rendszer is: a munkaképességüket részben elvesztett, II. és III. csoportba tartozók a jövőben járadék jellegű ellátásban részesülnének, nem rokkantnyugdíjban, ám ennek is feltétele a rehabilitációs szervekkel történő aktív együttműködés; munkavállalás esetén a járadékellátás a megszerzett jövedelmet egészítené ki, de csak egy meghatározott jövedelmi szint alatt. Mindez együtt járna a foglalkoztatói befizetések, vagyis a rehabilitációs hozzájárulás kismértékű emelkedésével.
A jövő évtől jogszabályban rögzítenék, hogy korhatár alatti nyugellátás nem állapítható meg jövedelemszerző tevékenység esetén, illetve a korhatár alatti nyugellátások folyósítását kereső tevékenység esetén szüneteltetni kell. 2007-től a nyugdíj melletti foglalkoztatáskor is meg kell fizetni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, amit a nyugellátás összegében is érvényesíteni kell. A nyugdíj megállapításában a részleges valorizációt a teljes váltja majd fel, vagyis valamennyi korábbi jövedelmet a nyugdíjazást megelőző év szintjén számítják be. Ezzel a megelőző év nettó átlagkeresetének szintjétől függően emelné az ellátás színvonalát. A nettó összegű nyugellátást nettó alapon, tehát a kötelező egyéni járulék beszámítása nélkül határoznák meg.
