Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Számos munkaanyag készül az ingatlanadózással kapcsolatban, de egy olyan sincs, amelyik teljesen megfeleltethető lenne a tegnapi Magyar Nemzetben megjelentnek – tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban. A lap értesülése szerint minden lakás- vagy vállalkozási célú ingatlanra, illetve a telkekre is kivetnék 2008-tól az adót: a nem lakáscélú épületek esetében 1 százalék lenne a kulcs, a lakásokéban 1,5 ezreléktől 1,5 százalékig terjedne a skála. A többi, ingatlanokat terhelő helyi adó megszűnne, ám az egyenleg így is 100 milliárd forint többletet hozna – írta a Nemzet.
Tavaly az ingatlanokhoz köthető adókból összesen 57,8 milliárd forintot szedtek be az önkormányzatok, vagyis az új adóból 160 milliárdot kellene elérniük ahhoz, hogy a kívánt bevételi többlet megjelenjen a rendszerben. A NAPI Gazdaság értesülése szerint azonban a „legdurvább” ingatlanadó-tervek sem számolnak 100 milliárd forintnál több bevétellel az új adóból 2008-ban – és ebben az esetben valóban minden ingatlan az adóköteles körbe tartozna. A PM keddi közleménye szerint azonban a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanra – a vagyon nagysága szerint differenciált mértékben – vezeti be az ingatlanadót; a részletek kidolgozása folyamatban van. Úgy tudjuk, a leginkább támogatott javaslatok 60–70 milliárd forint bevétellel kalkulálnak ebből az adónemből, vagyis lesznek adómentes ingatlanok. A mentesség határát 20–30 millió forintos lakásérték környékén húzhatják meg. Ebben az esetben nem lesz többletbevétel az önkormányzatoknál: az egyik oldalon kiesik, a másikon bejön 60 milliárd forint, viszont az adóalap-számítás egységesedik.
A bevételek továbbra is a helyhatóságokhoz kerülnének, ám a kormány gondoskodna arról, hogy minden településen kivessék. Az önkormányzatok eddig nem nagyon törekedtek az ingatlanok adóztatására, az építmények, telkek után a bármilyen adót kivető települések 12–13 százaléka szed be adót, az idegenforgalomból még kevesebben, csak 5 százalékuk húz hasznot. A magánszemélyek kommunális adóját viszont idén 71 százalékuk alkalmazza. Ebből látszik, hogy a legtöbb településen az egyesített ingatlanadózás bevezetése az adózói kör szélesítését, egyben a már adózók terhének csökkenését jelentené. A helyi adórendszer ilyen átszabása vélhetően nagy változást eredményezne Zala megyében: az egyik legsűrűbb településhálózattal rendelkezik, miközben a megyék átlagos építményadó-bevételének harmadát szedik csak be az itteni települések.
