Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Március óta már nincs lehetőség a regisztrációs adó (regadó) okmányhamisításon alapuló elcsalására a forgalomba helyezést végző okmányirodák és a vámhatóság közötti online rendszernek köszönhetően, ám a korábban elkövetett csalások felderítése érdekében még mindig folynak az utólagos ellenőrzések. A vámhivatal munkatársai közel 600 ezer gépjárműből 20 ezret jelöltek ki vizsgálatra. Kiválasztási szempont például az autó magas ára, a forgalomba helyezést követő néhány napon belüli vagy rövid idő alatt többször lezajló tulajdonosváltás – tájékoztatta lapunkat Sipos Jenő, a VPOP szóvivője. A vizsgálat során a regisztrációs adó megfizetését igazoló határozatot, a tulajdonjog megszerzését bizonyító okiratot (számla, adásvételi szerződés) és a forgalmi engedélyt kérik a tulajdonostól. Mivel a forgalomba helyezéskor kell megfizetni a regisztrációs adót, a „sokadik” tulajdonos már nem feltétlenül rendelkezik az adó megfizetésének igazolásával. Ezt a körülményt a vámhivatal figyelembe veszi, amikor az igazolásokat bekéri a tulajdonostól.
A vámhatóság munkatársai kérdésünkre azt nem tudták megjósolni, mikor zárhatják le az utóvizsgálatokat, mivel egy-egy eljárás hosszasan elhúzódhat, ha a gépjárművet időközben többször értékesítették. Az elkövetési értékről még nincs pontos adat, de az előzetes becslések szerint akár félmilliárd forintra is rúghat a rendszer korábbi hiányosságai miatt elcsalt regadó összege, ami autónként átlagosan egymillió forint körül alakul.
Az Európai Bíróság (EB) ma hoz ítéletet arról, összeegyeztethető-e az uniós jogszabályokkal a regadó, amelyet Magyarország uniós csatlakozása után a külföldről behozott használt autókra vetettek ki 2005. december 31-ig. A tagállamok nem vetnek ki más tagországok termékeire a hasonló hazai termékre kivetettnél magasabb adót, márpedig az ügyben korábban hozott főtanácsnoki indítvány szerint a korábban érvényes regadó esetében ez a helyzet állt fenn. Amennyiben az EB az indítványnak megfelelően dönt (az esetek négyötödében így történik), a kivetett többletregadót elvileg minden adófizetőnek vissza kell téríteni, aki azt igényli az adóhatóságtól.
