Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem filléres kérdés a helyhatóságoknak, hogy mi lesz az iparűzési adó (ipa) sorsa. Helyben kivetett adóbevételeik csaknem 83 százalékát az ipából szedik be, míg az elsődleges – kamatbevételek nélkül számolt – bevételeknek is közel 11,5 százalékát biztosítják ezek a vállalkozói befizetések.
A tavalyi adatok is azt mutatják, hogy Magyarországon egy jól meghatározható sávban, Mosonmagyaróvártól Budapestig koncentrálódik az ipar. Meghatározó a budapesti adózók befizetése, utánuk a Pest megyei vállalkozások „tejelik” a legtöbbet, majd a Fejér és a Győr-Moson-Sopron megyeiek következnek. (Közibük ékelődik Borsod, de itt inkább a vállalkozások számával, semmint a magas átlagos adóalappal magyarázható a 13,6 milliárd forintos befizetés.)
A településeknek tehát fontos, hogy megmaradjon ez az adónem, a cégek viszont támadják, mert a nyereséges és a veszteséges vállalkozásoknak egyaránt fizetniük kell (az alap a nettó árbevétel, amit például a bérekkel sem lehet csökkenteni, mint a társasági adónál).
Az elmúlt években már születtek kísérletek a helyi adórendszer átalakítására: először az értékalapú ingatlanadó kiterjesztésével próbálkoztak, hátha így a konjunktúrának kevésbé kitett adónem felé lehet terelni az önkormányzati adópolitikát, de a parlamenti lobbikon ezek a javaslatok elvéreztek. Utóbb már az iparűzési adó 2008-as megszüntetéséről született konkrét döntés, ám alig egy évvel később ezt törölték (részben azért, mert gyengülni látszottak a hasonló olasz adó elleni vádak), így a mai állás szerint időkorlát nélkül élhet tovább az ipa. Eközben újra előkerült az értékalapú ingatlanadó mint az iparűzési adó kiváltására alkalmas eszköz ötlete; az erről szóló javaslat információink szerint 2007. februárban kerül a kormány elé, majd márciusban születhet meg a törvény, ami 2008-ban lépne hatályba – vagyis a két adónem párhuzamosan működik majd.
